Joe Biden politikailag élesen megosztott országot, pusztító koronavírus-járványt, rekordközeli magasságokban szárnyaló tőzsdét, hatalmas költségvetési deficitet és államadósságot, gyengülő dollárt és gazdasági bizonytalanságot örökölt.
A dollár 12 százalékot gyengült a tavalyi csúcspontjáról, ami azonban segít az exportőröknek a versenyképesség javításában, és vonzóvá teszi az amerikai részvényeket. Az S&P 500 index 68 százalékkal emelkedett az elmúlt négy évben, csak március vége óta 73 százalékot ugrott, és hagyományosan jól szokott teljesíteni az új elnökök hivatalba lépése utáni első száz napban.
Most azonban a koronavírus-járvány és a minimális demokrata többség a kongresszus két házában új helyzetet teremt, kétségessé teszi, hogy sikerül-e elfogadtatni a gazdaság talpra állításához szükséges 1900 milliárd dolláros ösztönzőcsomagot.
Mivel számos fontos törvényhez a meglévő ötven helyett hatvan szenátor támogatására lenne szükség, Donald Trumphoz hasonlóan várhatóan Biden is előszeretettel használja majd az elnöki rendeleteket. Az Equilor legfrissebb elemzése szerint erre kényszerülhet például a leköszönő elnök által 21 százalékra csökkentett társasági adó 28 százalékra való emelésében, valamint a legfelső adókulcs 39,6 százalékra növelésében.
Várhatóan mind a kettőnek negatív hatása lenne a tőzsdei árazásokra, de a vállalatok a gyakorlatban a korábbi adóterheknek is csak egy részét fizették
– emlékeztetnek az elemzésben. Az esetleges adóemelésről Biden pénzügyminiszter-jelöltjét, Janet Yellent is faggatták kedden a szenátus szakbizottsága előtt, aki úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok megengedheti magának a magasabb vállalati terheket, versenyképes maradhat, ha koordinál e témában a világ többi gazdaságával. Példaként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben folyó egyeztetéseket hozta fel a multinacionális vállalatok megadóztatásával kapcsolatban. Hangsúlyozta azonban, hogy bármiféle emelés csakis a koronavírus legyőzése után lehetséges.
Az adóemelésre egyrészt a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, másrészt a növekvő államadósság megfékezése miatt van szükség. Az előbbi mellett Yellennel az élen elkötelezett Biden egész gazdasági csapata. Az államadósság Trump elnökségének négy éve alatt majdnem 40 százalékkal nőtt, és megközelíti a 28 ezermilliárd dollárt, ami a Reuters szerint részben a 2017-es adócsökkentések, részben pedig a járvány okozta gazdasági károk enyhítésére megnövelt kiadások következménye. Az adósság pedig csak tovább nő a következő években; a demokrata kormányzatok hagyományosan könnyebb szívvel költekeznek a republikánusoknál, a járvány miatt pedig most különösen nagyvonalúnak kell lenniük. A költségvetési hiány a szeptember végével záródott pénzügyi évben elérte a 3132 milliárd dollárt, ami a GDP 15,2 százaléka, az azt követő három hónapban pedig 572,9 milliárd dollár lett, 60,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A következő napokban tehetik le a hivatali esküt a Biden-adminisztráció első miniszterei, köztük a pénzügyi tárca vezetésére jelölt Janet Yellen. A szenátus a hagyományokkal ellentétben a kabinet egyetlen tagját sem hagyta jóvá az új elnök hivatalba lépéséig. Több mint másfél évszázados hagyományt szakított meg Donald Trump is, aki nem vett részt utódja beiktatásán, hanem már reggel elutazott Floridába. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.