Felkészültek és versenyképesek a magyar hallgatók

Az Állami Számvevőszék elemzésének fókuszában a felsőoktatásban 2012. óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt. A kutatást különösen aktuálissá teszi, hogy a tervek szerint

a következő években mintegy 1500 milliárd forintból fejlődhet és erősödhet a magyar felsőoktatás,

ezért lényeges az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták. A minőségirányított ágazati működés megteremtéséhez hozzájárult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége, a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése, valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés. Az oktatás minőségének intézményi- és rendszerszintű független értékelése azonban nem volt biztosított – hívják fel a figyelmet az ÁSZ szakértői.

A stratégiai teljesítménymutatók értékelése azt mutatta, hogy a kitűzött célok megvalósításában 2014 és 2019 között jelentős előrelépés történt:

a képzési szerkezet koncentrációja javult, a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya nőtt.

Ugyanakkor a fiatalok között a diplomások aránya csökkent, a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált, valamint a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérések nem valósultak meg – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hazai felsőoktatás képzési szerkezete számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel.

Harmadával emelkedett a műszaki diplomások, negyedével nőtt az agrártudományi végzettségűek, és 12 százalékkal az informatikusok száma.

Emellett a bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi, és a természettudományi pályákon végzettek száma és aránya csökkent – áll az elemzésben.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző egyetemeken, azonos szakokon végzett diplomás fiatalok munkaerőpiaci pozíciói intézményenként jelentős eltéréseket mutattak. A munkaerőpiac értékelése rámutat az oktatás folyamatába épített eredményesség- és kompetenciamérések szükségességére, valamint a jövőben fejlesztendő területekre.

A stratégiai célok között kiemelt szerepet kapott a felsőoktatás minőségének fejlesztése, a hallgatói sikeresség támogatása, ezen belül a sikeresen végzettek arányának növelése és a lemorzsolódás csökkentése.

Ez azért lényeges, mert a 2010-ben belépő 64 ezer hallgatónak mintegy fele szerzett diplomát 2016-ig. 2018-ra ugyan a 2010-ben kezdők négyötöde szerzett valamilyen végzettséget figyelembe véve a pályamódosításokat, a más szakokra történő átjelentkezéseket is. A lemorzsolódás és a tanulmányi idő meghosszabbodása azonban jelentős többletköltséget jelent nemzetgazdasági- és egyéni szinten egyaránt – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Az elemzés szerint a hallgatók közötti véleményfelmérések eredményei szerint a frissdiplomások többsége elégedett a tanultak munkában való hasznosíthatóságával, mivel úgy vélik, a megszerzett diploma stabil munkaerőpiaci pozíciót biztosít számukra. A diplomás bértöbbletre vonatkozó adatok ezt megerősítik, ugyanis hazánkban a munkaerőpiac az uniós átlagnál magasabb bérrel értékeli a diplomák meglétét.

Az egyetemek és a regionális gazdasági partnerek közötti együttműködések bővülése, valamint a gyakorlatorientált képzések és közös kutatások számának növekedése a felsőoktatás versenyképességének javulását mutatja – világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.