Civil áldozatai is lehetnek a merénylők ellen intézett amerikai dróncsapásnak

A feltételezett öngyilkos merénylők elleni vasárnapi kabuli amerikai dróncsapás követelhetett civil áldozatokat is, amellett, hogy megölte az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi csoportjának két emberét, és felrobbantotta a gépkocsijukba rakott nagy mennyiségű robbanószert – közölte hétfő hajnalban az amerikai haderő.

A dróncsapásról először tálib tisztségviselők, meg nem nevezett más források és szemtanúk beszéltek, majd megerősítette azt az amerikai Középső Parancsnokság.

Tálib tisztségviselők beszámoltak egy olyan rakétabecsapódásról is, amely a kabuli repülőtértől északnyugatra, egy lakónegyedben történt, és egy gyerek halálát okozta.

Később egy afgán tisztségviselő azt mondta, hogy három gyerek halt meg ott. Szemtanúk több ember haláláról, illetve megsebesüléséről számoltak be a szóban forgó lakónegyedből. Akkor ez egy külön rakétacsapásnak tűnt.

Bill Urban százados, a Középső Parancsnokság szóvivője hétfő hajnalban közölte: az amerikai tisztségviselők tudnak azokról a jelentésekről, amelyek szerint polgári áldozatai vannak egy rakétatámadásnak, és vizsgálják ezeket.

A terv szerinti amerikai rakétacsapás megakadályozott egy támadást a kabuli repülőtér ellen, de nagyon szomorú volna, ha ez ártatlan életeket is kioltott

– jelentette ki.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő az AP hírügynökség szerint arról számolt be, hogy a drónról egy olyan gépjárművet vett célba az amerikai haderő, amely két épület között állt, és a csomagtartójába éppen robbanószert raktak be emberek. Az első robbanást a rakéta becsapódása okozta, a másodikat pedig valószínűleg a csomagtartó tartalma, és ennek hatására az egyik épület is megrongálódott, illetve civilek is áldozatul eshettek.  

Szemtanúk szerint az épületet érő robbanás tüzet is okozott benne. Több gyereket és nőt ki tudtak menteni, de néhány gyerek – számukat nem mondták – életét vesztette.

A CNN amerikai hírtévé később azt jelentette egy szemtanú közlésére hivatkozva, hogy egy család kilenc tagja halt meg a háznál, köztük hat gyermek.

A vasárnapi amerikai dróncsapás a második volt azóta, hogy az Iszlám Állam-Horászán Tartomány nevű terrorszervezet több mint száz emberéletet – közöttük tizenhárom amerikai katonáét – követelő öngyilkos merényletet követett el csütörtökön a kabuli repülőtérnél.

Macron szerint nem lesz akkora, mint 2015-ben

Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa felé, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt.

Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mert már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok

– mondta a köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti híradójában sugárzott interjúban.

Az biztos, hogy több ember próbál meg majd Európába jutni, és ez próbára teszi a befogadóképességünket

– tette hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat.

A köztársasági elnök leszögezte, a további kimenekítések érdekében a tálibokkal megkezdett tárgyalások nem jelentik azt, hogy Franciaország el fogja ismerni a tálib rezsimet. Annak ugyanis olyan előfeltételei lennének Macron szerint, mint az emberi jogok és az afgán nők méltóságának tiszteletben tartása.

A várható migrációs nyomás miatt a francia elnök szerint Európának jobban meg kell szerveznie magát. Bírálta – nem megnevezve – az Egyesült Államokat is, amiért a kimenekített afgánok befogadását olyan országokra terheli, amelyekből Európába juthatnak el könnyen, nem pedig az Egyesült Államokba.

Egyesek a balkáni országokba érkeznek, időnként más hatalmak kérésére. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lennünk. Európa ki fogja venni a részét a terhekből, de nem veheti át mindenkiét

– jelentette ki Macron arra utalva, hogy az Egyesült Államok nevében Koszovó vállalja afgán menedékkérők befogadását.

A francia elnök az ENSZ-től azt kérte, támogassa az Afganisztánnal szomszédos országokat, ahol a legtöbb afgán menekült él.

Pakisztánban és Iránban több ezer menekült van. Ezeket az országokat segítenünk kell az ENSZ keretein belül, hogy integrálni tudják őket a lakosságukba

– mondta.

Újságírói kérdésre Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a migráció jelenségét nem szabad összekeverni a terrorfenyegetettséggel.

Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget

– hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Az elmúlt években Franciaországban a merényleteket elsősorban elszigetelt egyének hajtották végre, akiket befolyásolhattak külföldi (internetes) tartalmak, de nem voltak olyan összeesküvések, amelyeket külföldről szerveztek meg. Óvatos vagyok, minden megtörténhet

– ismerte el ugyanakkor.

Az interjúra azonnal reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, aki Emmanuel Macron egyik legfőbb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson.

A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolat nem anekdotikus, mint ahogy Emmanuel Macron szavaiból tűnhet. Meg kell akadályozni, hogy migrációs útvonal nyíljon, és befogadó állomásokat kell nyitni az Afganisztánnal határos országokban: ezt követeli Franciaország és Európa biztonsága

– írta a Twitteren az ellenzéki politikus.