Minden, amit az eddigi koronavírus-variánsokról tudni lehet

Az újtípusú koronavírusnak (SARS-CoV-2) számos variánsa jelent meg világszerte, a jelenleg leginkább aggasztó változatok közé tartozik az omikron- és a delta-változat. Az egészségügyi szakemberek akkor adnak nevet a különböző variánsoknak, ha egy genetikailag módosult változat dominánssá válik egy adott régióban, vagy egyéb, aggasztó tulajdonságokkal rendelkezik — számolt be róla a Live Science.

A Covid-19 mutációiban sok esetben módosulnak a vírus tüskefehérjéi, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a vírus az emberi sejtekbe bejuthasson. A különböző génmutációk bizonyos esetekben elősegíthetik a vírus gyorsabb terjedését, valamint súlyosabb megbetegedést is okozhatnak. 

Alfa variáns (B.1.1.7)

Az alfa variáns, más néven B.1.1.7, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Nagy-Britanniában jelent meg először 2020 szeptemberében,

2020 decemberében pedig az Egyesült Államokban. A variáns 114 országban terjedt el, és a nagy-britanniai megbetegedések 95 százalékát tette ki. 2021. május 23. és június 5. között globális szinten a koronavírusos esetek 60 százaléka volt az alfa variánshoz köthető. 

Az alfa-változat 23 mutációt tartalmaz az eredeti variánshoz képest, ebből nyolc a vírus tüskefehérjében található — közölte az Amerikai Mikrobiológiai Társaság. A variáns 50 százalékkal gyorsabban terjed, mint az új típusú koronavírus eredeti változata. Az amerikai járványvédelmi központ (CDC) szerint pedig a tünetek is súlyosabbak az alfa esetében. 

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a két mRNS COVID-19 vakcina (a Pfizer-, illetve Moderna-vakcina) hatékonyan megelőzi a koronavírus alfa-változatának tüneteinek kialakulását. A Nature Communications című folyóirat június 28-án közzétett tanulmánya például megállapította, hogy a Pfizer oltóanyagával beoltott egészségügyi dolgozók szervezete hatékonyan semlegesíteni tudta a B.1.1.7 vírust. A Johnson & Johnson oltóanyagának egydózisú vakcinája szintén semlegesítő antitesteket termelt — jelentette be a J&J a közelmúltban.

Béta variáns (B.1.351)

A béta variáns, más néven B.1.351, Dél-Afrikában jelent meg először 2020 májusában és 2020 decemberében nyilvánította a WHO aggodalomra okot adó variánsnak. A variánst 48 országban azonosították eddig. 

A béta variáns 50 százalékkal gyorsabban terjed, mint a koronavírus eredeti, Wuhanban felfedezett változata, és az oltóanyagok is kevésbé hatásosak vele szemben. Ezen kívül a béta valamivel súlyosabb megbetegedést és magasabb halálozási kockázatot jelenthet, mint az eredeti koronavírus.

A legtöbb vakcina alacsonyabb hatásfokkal rendelkezik a béta-variánssal szemben, mint a korábbi változatok esetében. Például a Pfizer vakcina 75 százalékos védettséget biztosít a bétával szemben, ami alacsonyabb, mint a korábbi változatok esetében mért 95 százalékos hatékonyság a The New England Journal of Medicine 2021. májusi tanulmánya szerint.

Gamma variáns (P.1)

A Gamma variánst, más néven P.1, a WHO 2020 novemberében azonosította Brazíliában, és azóta  74 országban igazolták a jelenlétét. A variáns rokonságot mutat a béta variánssal, és a két változat tüskefehérje azonos mutációkat is tartalmaz. Ezek közé a tüskefehéje mutációk közé tartozik a N501Y és a K417T.

A Moderna koronavírus elleni vakcinája valamivel kevésbé hatékony a variáns ellen, mint a vírus eredeti változatával szemben. A Pfizer vakcina hasonló szintű védelmet biztosít a gamma ellen, mint az eredeti változattal szemben, és a Johnson & Johnson egydózisú vakcinája is olyan antitesteket termel a variáns ellen, mely azt semlegesíteni tudja. 

Delta variáns (B.1.617.2)

A delta variánst, más néven B.1.617.2, 2020 októberében, Indiában azonosították először, és a WHO 2021 májusában nyilvánította aggodalomra okot adó variánsnak. 

A gyorsan terjedő változatot több mint 100 országban azonosították,

és jelenleg a legmeghatározóbb koronavírus-változat a világon. 

A delta kiszorította az alfa variánst az Egyesült Államokban; július 6-án az összes megbetegedés több mint felét tette ki az országban. A variáns főbb tüskefehérje-mutációi közé tartozik a T19R, del157/158, L452R, T478K, D614G, P681R, D950N mutációk. 

A delta-változatot tartják az újtípusú koronavírus eddigi leggyorsabban terjedő változatának — 

 akár 60 százalékkal is fertőzőképesebb lehet, mint az alfa-változat, 

és kétszer olyan fertőzőképes, mint a Wuhanban megjelent eredeti koronavírus. Egyes kutatások szerint pedig ez a változat könnyebben megkerüli a meglévő vakcinák által biztosított védelmet, mint a koronavírus korábbi változatai.

Az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák mindegyike hatásos a deltával szemben ellen, bár még mindig nem világos, hogy pontosan milyen fokú védelmet biztosítanak. A Public Health England például azt állapította meg, hogy a Pfizer vakcina 88 százalékos védelmet biztosít a deltával szemben, míg izraeli egészségügyi szakemberek szerint a Pfizer vakcina csupán 64 százalékos hatékonysággal bír a delta variánssal szemben.

Omikron variáns (B.1.1.529)

Az omikron-változat, más néven B.1.529, a koronavírus erősen mutálódott változata, melyet Dél-Afrikában azonosítottak először. A WHO 2021. november 26-án nevezte el a variánst omikronnak.

Nem lehet tudni, hol jelent meg ténylegesen először az omikron, de elsőként Botswanában és Dél-Afrikában azonosították. 

Azóta már számos országban kimutatták a jelenlétét, például Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Kanadában, Dániában, Angliában, Franciaországban, Németországban, Hong Kongban, Izraelben, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában és Skóciában. A CDC adatai szerint december 9-ig 22 országban igazolták a variáns jelenlétét.

Az eddigi változatokkal ellentétben az omikron változat tüskefehérjében sokkal több mutáció található, emiatt gyorsabban terjed és a vakcinák kevésbé adhatnak védelmet ellene. Egyelőre még nem tudni, okozhat-e súlyosabb megbetegedést. 

A szakértők egyelőre nem tudják biztosan, mennyire hatékonyak a koronavírus elleni vakcinák az omikronnal szemben. Az eddigi tanulmányok szerint a beoltottak vérvizsgálatából az derült ki, hogy az omikron sokkal könnyebben kikerülte a fertőzés ellen védelmet biztosító antitesteket, amely megakadályozza, hogy a koronavírus a sejtekbe juthasson.

A kutatás szerint azok, akik a Pfizer koronavírus elleni mRNS vakcinájának mindkét dózisát megkapták, 30 százalékkal kisebb eséllyel fertőzödtek meg az omikronnal. Azok esetében, akik az emlékeztető oltást is megkapták, már 70-75 százalékos volt a védettség. Mivel az omikron tüskefehérjéjében nagyszámú mutáció található, a tudósok számítottak arra, hogy a rendelkezésre álló vakcinák a korábbi változatokhoz képest kevésbé lesznek hatékonyak az omikronnal szemben.

Az omikron variáns immár Magyarországon is megjelent.

Éta variáns (B.1.525)

Az éta variánst, más néven B.1.525, az Egyesült Királyságban és Nigériában azonosították először 2020 decemberében. A WHO 2021. március 17-én nyilvánította figyelemmel követendő variánsnak. 2021. júlis 9-ig 68 országban mutatták ki. A Moderna COVID-19 vakcinája olyan antitesteket termel, amelyek az éta változattal szemben is megfelelő védelmet nyújtanak, bár semlegesítő hatásuk kissé kevésbé hatékony, mint az eredeti variánssal szemben — jelentette be a vállalat június 29-én. 

Ióta variáns (B.1.526)

A ióta variánst, más néven B.1.526, 2020 novemberében azonosították először New York-ban és a WHO 2021. március 24-én nyilvánította figyelemmel követendő variánsnak. A ióta variánst 43 országban jelent meg eddig. Az Egyesült Államokban a koronavírus megbetegedések 6 százalékáért, míg globális szinten a fertőzések 2 százalékáért felelős ez a változat. Egy 2021. március 24-én publikált tanulmány szerint a Moderna és a Pfizer mRNS vakcinája is védelmet nyújt az ióta-változattal szemben.

Kappa variáns (B.1.617.1)

A kappa variánst, más néven B.1.617.1, 2020 októberében azonosították először Indiában, és a WHO 2021. április 4-én sorolta a figyelemmel követendő variánsok közé.

A kappa változatot 52 országban azonosították eddig. 2021. június 24-ig a koronavírus-fertőzések 0,5 százalékát tette ki ez a változat. A kappa gyorsabban terjed és az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) kevésbé hatásosak vele szemben a The New England Journal of Medicine július 7-én publikált tanulmánya szerint. 

Lambda variáns (C.37)

A lambda variáns jelenlétét, más néven C.37, Peruban igazolták először 2020 augusztusában, és 29 országban azonosították eddig. Leginkább a dél-afrikai országokban terjedt el: az elmúlt hónapokban a lambda variáns a perui Covid-fertőzések 81 százalékát tette ki. A vírusvariáns tüskefehérjéjében az alábbi, hét mutációt azonosították: G75V, T76I, del247/253, L452Q, F490S, D614G and T859N.

Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ez a változat súlyosabb megbetegedést okozna, vagy hogy a jelenleg alkalmazott vakcinák kevésbé lennének hatékonyak ellene.

Mű variáns (B.1.621)

A mű variánst, más néven B.1.621, 2021 januárjában azonosították Kolumbiában. A WHO augusztus 30-án a figyelemmel követendő változatok közé sorolta be, és a mű névre keresztelte el. A mű-változatot 39 országban mutatták ki eddig, és nagyobb járványgócok kialakulását okozta Dél-Amerikában és Európában is. A variáns az Egyesült Államokban is megjelent, ahol az esetek 9 százalékát tette ki. A mű variáns a béta variánssal megegyező mutációkat tartalmaz, beleértve a E484K és a K417N mutációt.