Egészségügyi hulladékválságot idézhet elő a járvány

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett kedden, hogy a világ egészségügyi hulladékválsággal nézhet szembe.

A WHO tanulmánya szerint a Covid–19-járvány ideje alatt több tízezer tonna egészségügyi hulladék keletkezhetett, ami, amellett, hogy óriási terhet rótt az egészségügyi hulladékkezelési rendszerekre, az emberi és környezeti egészségre is ártalmas. Az elemzés a hulladékkezelési gyakorlatok javításának égető szükségességére is rávilágít – írja az Emerging Risks.

A járvány ideje alatt több mint 140 millió koronavírustesztet szállítottak a világ minden pontjára, amelyekből 2600 tonna műanyag és 731 ezer liter – egy olimpiai méretű úszómedencének megfelelő – vegyi hulladék keletkezhetett. Emellett több mint 8 milliárd adag vakcinát adtak be a világon, ami 144 ezer tonna extra hulladékot termelt fecskendők, tűk és biztonsági dobozok formájában.

A tanulmány rávilágított arra, hogy a hulladékkezelés komoly gondot okoz az egészségügyi intézményekben:

30 százalékuk (a legkevésbé fejlett országok 60 százaléka) a meglévő hulladékmennyiséget sem tudja megfelelő módon kezelni, s ezt még tetőzte a járványkezelésre szánt eszközök használatából származó hulladék. A nem megfelelő hulladékkezelés az egészségügyi dolgozók épségét is veszélyezteti, kitéve őket a tűszúrás és égés okozta sérülés veszélyének, miközben a hulladéklerakók közelében élőkre is káros hatással van az égő hulladékból származó szennyezett levegő és a rossz vízminőség.

A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hulladékkezelés hiányosságaira és annak elhanyagolt aspektusaira

 — mondta dr. Maria Neira, a WHO környezetvédelemmel, éghajlatváltozással és egészségüggyel foglalkozó igazgatója.

Az egészségügyihulladék-kezelés módja minden szinten jelentős változást igényel, amely mellett számos ország elkötelezte magát a közelmúltbeli ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.

A WHO globális elemzése a 2020 márciusa és 2021 novembere között az ENSZ sürgősségi kezdeményezése nyomán a mintegy 87 ezer tonna egyéni védőfelszerelésből (PPE) származó hulladékmennyiségre alapozta becsléseit. Az elemzés nem vette figyelembe az ENSZ kezdeményezésén kívül beszerzett védőcikkekből, például az eldobható orvosi maszkokból származó hulladékot.