Négy éve érkezett meg a járvány – így változott meg az életünk

(A cikk legutóbbi frissítése: 2024. február 27.)

2024. március 11-én lesz négy éve annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította az akkoriban rendkívül gyorsan terjedő koronavírus-járványt. Még a két éves évforduló kapcsán összegezte 2022-ben a pandémia első két évét a MarketWatch részletes összefoglalója.

Bár ahogy az a COVID-19 névből is látszik, a koronavírus járvány 2019-ben ütötte fel a fejét, Európa nagy része 2020 elején találkozott vele. Magyarországon március 4-én azonosították az első regisztrált esetet, az első halálos áldozatot pedig március 15-én szedte itthon a vírus.

Az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését az év tavaszán, március 11-én jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely, és innentől datálhatók az első járványügyi korlátozások is.

A pandémia első négy évében világszerte több mint 774 millió ember betegedett meg, és 7 milliónál is többen vesztették életüket a koronavírus miatt. Rengeteg munkahely szűnt meg, mások jelentősen átalakultak. A kormányoknak példátlan mértékű ösztönző lépéseket kellett meghozniuk mentőövként. Éttermek, szalonok, edzőtermek és helyi vállalkozások zártak be, sokan közülük végleg (a korlátozások lezárását követően sem tudtak újra kinyitni).

A mémrészvények a pandémia gyermekei

A világjárványt megelőző évtizedekben hozzászokhattak a piacok az alacsony kamatlábakhoz, a Covid-19 megjelenése azonban felforgatta a piacot. A készpénzmentes és érintésmentes fizetési megoldások elterjedésével a pénzügyi tranzakciók digitalizációja felgyorsult, ennek nyertesei pedig a kriptodevizák és a mémrészvények lettek.

A Wall Street-i rövidzárlat végül a 2021. januárjában következett be, amikor is olyan neves részvények, mint a GameStop 4,42 százalékkal, az AMC Entertainment pedig 2,48 százalékkal estek. Ekkora datálható a mémrészvények érkezése. A lezárások utáni nyitás idejére ugyanis az aktív lakossági befektetők száma jelentősen csökkent, az érdeklődés pedig a kockázatosabb eszközök irányába tolódott.

Felpörgött a használt autók piaca

A 2020 tavaszától kezdődő lezárások, majd az óvatos nyitások után sokan ódzkodtak a tömegközlekedéstől, a taxiktól és a autómegosztástól is, ugyanis ezekre potenciális fertőzés-forrásként tekintettek, emiatt megnőtt az igény a saját járművekre.

A megnövekedett keresletet az autógyárak azonban nem tudták kielégíteni, hiszen az alkatrészhiány sanyargatta mindennapi működésüket, és hosszabb-rövidebb időszakra a nagy többségnek le is kellett állítania a termelést. A helyzeten a használt autók piaca nagyot tudott nyerni.

Ez kulcsfontosságú tényező volt, mivel az amerikai inflációs ráta az előtte lévő hónapokban négy évtizedes csúcsot döntött.

Egyre többen fogadtak be kisállatot

A menedékhelyen való elhelyezés bevezetése óta sok embernek nyílt lehetősége arra, hogy akár rövidebb időszakra is hazavihessen egy menhelyi állatot, akik egyébként egész nap a munkahelyükön lennének. A koronavírus-járvány miatti bezártság következtében világszerte ugrásszerűen megnőtt az állatok örökbefogadása. Becslések alapján körül-belül 11 millió háziállat talált új otthonra a járvány alatt.

– nyilatkozta a Petco Health & Wellness vezérigazgatója Ron Coughlin 2021 januárjában, nem sokkal azután, hogy a vállalat tőzsdére lépett.

Szintén nőtt a népszerűsége az online állatgondozási piactérnek is. A Rover Group a világjárvány idején lépett a tőzsdére, 2021 augusztusában debütált. A Chewy online kisállat-termékbolt 2020-ban 5,7 millió új vásárlót szerzett globálisan, ami az online állatkereskedési szegmensének 5 milliárd dolláros növekedését eredményezte.

Bár sokan féltek attól, hogy az emberek lezárások megszüntetése után visszaadják új házi kedvenceiket, a Wells Fargo jelentése szerint 2021 januárjában és februárjában a kutyusok és a macskák visszaadása 24 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A piac nagyságát jól prezentálja, ahogy az Amerikai Egyesült Államokban évente összesen 100 milliárd dollárt fordítanak háziállataikra a gazdik.

Az érintésmentes fizetés lett a prioritás

A távolságtartási szabályok, és a fertőzéstől való félelem miatt egyre kevésbé szeretünk készpénzt átadni a pénztárosnak, vagy jegykiadó automatákon nyomogatni a korábban már sok más ember által is nyomogatott gombokat. Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb a bankkártyát vagy az okostelefont a terminálhoz érinteni.

Az Amerikai Egyesült Államokban ez a fizetési mód már az összes személyes tranzakció 20 százalékát teszi ki. Ehhez hozzájárult az is, hogy a vállalatok is egyre nagyobb számban alkalmazzák ezt a megoldás. Magyarországon is a vendéglátóhelyek döntő többségében van lehetőség kártyás fizetésre.

Ráadásul a szakértők már 2022 elején azt jósolták, hogy ezek a fizetési módok a járvány lecsengésével sem veszítenek majd népszerűségükből.

Reneszánszát élte a videójátékozás

Világszerte emberek milliárdjai  fordultak újra a számítógépes játékok felé, hogy ezzel védekezzenek a lezárások miatti bezártság okozta stressz és a monotonitás ellen. Ez a keresletnövekedés igazi kánaán volt videojáték-ipar számára.

A Nintendo, a Microsoft, és a Sony részvényei is pluszban zárták a járvány kezdete óta eltelt időszakot. Pedig ennek a szektornak sem volt minden fenékig tejfel. A globális chiphiányt a konzolgyártók is megérezték, és a PlayStation 5 megjelenése utáni kereslet kielégítése sem volt zökkenőmentes.

A piac előre törését jól mutatják a 2022 év eleji felvásárlások. A Take-Two Interactive 12,7 milliárd dollárt ajánlott a Zynga megvásárlására. A Microsoft pedig, 69 milliárd dollárért vásárolta fel Activision Blizzard játékgyártót.

Mindenkiből önjelölt vírusszakértő lett

A fertőző betegségekkel foglalkozó orvosok, epidemiológusok és immunológusok igazi médiasztárok lettek. Az Egyesült Államokban Michael Osterholm és Anthony Fauci ismertsége minden korábbinál magasabb lett. Magyarországon is a nagy többség az elmúlt két évben ismerte meg Rusvai Miklós, Szlávik János, Kemenesi Gábor, vagy épp a tragikus sorsú Jakab Ferenc nevét, de például Merkely Béla népszerűségén is lendített, hogy hónapokon át az egészségügy tematizálta a híreket.

Új szavak is bekerültek a köztudatba, a korábban kevésbé ismert pandémia kifejezés mindennapos lett, de járványgörbéről, fertőzőképességről, átoltottságról vagy nyájimmunitásról sem esett sok szó korábban egy családi ebédnél vagy egy baráti sörözés alkalmával. A Pfizer, a Moderna, és az AstraZeneca évek óta működő cégek, de valószínűleg eddig csak egy szűk réteg ismerte őket, a Szputnyik név hallatán pedig a nagy többség az orosz űrprogramra asszociált.

Önjelölt szakértők, kevésbé felkészült szakemberek és félretájékoztató oldalak egyaránt elkezdhetik használni ezeket a tudományos kifejezéseket, hogy ezzel mondandójuk tudományosabbnak, hitelesebbnek tűnjön.

Ez a jelenség a pandémia lecsengésével valamelyest halványult. Ebben az is közrejátszott, hogy az immár két éve tartó orosz-ukrán háború és az izraeli háború aktualitása miatt háttérbe szorította az egyébként egy ideig továbbra is erőteljesen, majd egyre gyengébben jelen lévő járványt. Az önjelölt szakértők gyorsan átképezték magukat járványszakemberből biztonságpolitikai szakértővé. Nyájimmunitás helyett invázióról, fertőzöttek helyett menekültekről és tankokról beszélgetünk családtagjainkkal, és a kocsmai beszélgetésekben is felváltotta a Szputnyikot a Kalasnyikov.

Boltba járás helyett online veszünk mindent

A világjárvány nyertesei között meg kell említenünk az e-kereskedelmet. A világ számos részén sokkal többen fordultak az online rendelés felé, mint korábban bármikor. A vevők megszokták, hogy szinte mindent a bejárati ajtóig szállítanak, az élelmiszerektől kezdve a ruhákon és az elektronikai eszközökön át a matracokig. Ma már nem is emlékszünk arra, hogy korábban a házhozszállítás kényelmi szolgáltatásnak számított, ami sokszor plusz költségekkel, minimum vásárlási tétellel, és hosszabb várakozási idővel járt.

Munkára alkalmassá kellett tennünk az otthonunkat

Az otthoni munkavégzés miatt életvitelünk, és mindennapjaink is megváltoztak. Számos vicc tárgyát képezte az ingben, nyakkendőben, és egy szál alsónadrágban otthon ülő munkavállaló, és sokan az ágyból kikelve ültek be a számítógép elő. Azonban a megnövekedett szabadság ellenére, ahogy a távmunka időtartama egyre hosszabbá vált, megnőtt az igény a munka hatékonyabb elvégzésére, amihez a komfortosabb munkakörülményekre is szükség van. Pár napot a fotelben ülve, ölünkben a laptoppal is kibírunk, azonban heteken keresztül már kényelmes, ergonomikus ülőalkalmatosságra, és megfelelő méretű íróasztalra is szükség van.

Az Egyesült Államokban már 2020 júniusában olyan felméréseket publikáltak, melyek alapján ötből négy ember valamilyen otthonfelújítási munkálatot végzett el a korlátozások alatt. Bár a legtöbben a konyhájukat frissítették fel (65 százalék), az otthoni digitális technológia korszerűsítésére is sokan fordítottak pénzt (a válaszadók 63 százaléka). A tengerentúlhoz hasonlóan Magyarországon is többen igyekeztek legalább egy kisebb munkaállomást létrehozni otthon, ahol a lehetőségekhez mérten nyugodt körülmények között dolgozhatnak.

A távegészségügy elterjed, és akár maradhat is

Bár a távegészségügyet régóta orvosi innovációként tartják számon, az áttörés eddig nem következett be. Az Amerikai Egyesült Államokban 2020 februárja előtt a Fair Health adatai szerint az egészségügyi szolgáltatások kevesebb mint 1 százaléka történt ebben a formában. A járvány kitörése óta azonban megugrott az elfogadottsága, és a használata is. 2020 áprilisában, az összes magánorvosi látogatás 13 százalékát tették ki. Bár a nyitás óta változott a helyzet, napjainkban is 4 százalék körüli az érték, ami jóval magasabb, mint a COVID-19 előtt volt.

„A pandémia előtt a távegészségügy újdonságnak számított. Ez két év alatt nagyot változott. Az emberek először elszigetelődtek otthonukban, és szükségük volt egy működőképes alternatívára, hogy hozzáférjenek az orvosi ellátáshoz” – nyilatkozta Kristi Henderson, a UnitedHealth Group vezető alelnöke a MarketWatchnak.

A nagy techcégeknek is fel kell készülniük a járvány végére

Négy évvel ezelőtt a technológiai óriások nagyot nyertek a járvány okozta korlátozások bevezetésével. A Zoom mára fogalommá vált az online meetingek levezénylése esetében, de Microsoft Teams vagy épp a Google Meet felfutásában is nagy szerepe volt a távmunkának.

Ugyanakkor az Apple és az Nvidia nemrégiben átadott pazar irodaépületei nem sokkal később kiürültek, és minimális kihasználtsággal működnek.

A technológiai szektor számára bebizonyosodott, hogy az otthoni munkavégzés hatékonyságban nem marad el attól, hogy mindenki az irodájában csücsül, így a startupoktól a techóriásokig az iparág szinte minden szereplője átgondolta a munkarendjét, és irodáinak méretét, valamit berendezését is.

Bár valószínűleg a teljes home office hosszú távon nem marad fent, a többség nem fog mindenkit visszarendelni, a technológiai vállalatok munkarendjében jelen állás szerint a hibrid munkavégzés lesz a domináns. A techcégek nagyot nyertek a digitalizáció felgyorsulásával, ám 2023-ben és 2024 elején az iparág számos vezető cégénél, és a kisebbeknél is jelentős leépítési hullám alakult ki.

Elterjednek a vakcinák?

A már említett gyógyszergyártókat, mint a Pfizer, a BioNTech, vagy a Moderna a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák átütő sikere arra sarkallhatja, hogy további betegségek ellen is oltóanyagot fejlesszenek.

Habár az új fejlesztésű oltás legtöbbször több évtizedes tudományos kutatások termékei, a vállalatok ezúttal a vírus első azonosítása után nagyjából egy éven belül képesek voltak biztonságos és hatásos oltóanyagokat kifejleszteni.

A koronavírus elleni vakcinák, és a különféle variánsok ellen kifejlesztett emlékeztető oltások mellett a Moderna és a Pfizer egymástól függetlenül bejelentette, hogy további oltóanyagokat szeretne pár éven belül piacra dobni, főként az mRNS-technológia segítségével. Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan a nátha, az influenza, a herpesz, a Lyme-kór, a HIV és az Epstein-Barr is megelőzhetővé válik egy-egy vakcina beadásával.

Maradhat a home office

Joe Biden elnök az Egyesült Államok helyzetéről szóló 2022 eleji évértékelő beszédében azt mondta, hogy az az embereknek megfelelő biztonságban kell érezniük magukat ahhoz, hogy visszatérjenek a munkahelyükre. Bár ez nagyrészt már megvalósult, az irodaházak sokáig még kihaltak maradtak.

A Microsoft által készített jelentés szerint a munkavállalók több mint 70 százaléka azt szerette volna, hogy a világjárvány után is valamilyen formában (akár részben) folytatódjon a rugalmas távmunka lehetősége. Az Owl Labs és a Global Workplace Analytics 2021 novemberi kutatása alapján az amerikai munkavállalók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy akár 5 százalékos fizetéscsökkentést is vállalna azért, hogy legalább részben továbbra is távolról dolgozhasson. Sőt, minden negyedik munkavállaló felmondana akkor, ha nem dolgozhatna távolról. Ezeket a munkáltatóknak érdemes szem előtt tartaniuk, mielőtt a munkavégzés kapcsán döntéseket hoznak.

A home office munkavégzés nemcsak a tengerentúlon, hanem a világ többi részén is töretlen népszerűségnek örvend. Az úgynevezett digitális nomád életforma egyre inkább előtérbe került bizonyos munkakörök esetében. A home office, valamint a hibrid munkavégzés pedig Magyarországon is népszerűnek számít, bár hazánkban a pandémia lecsengésével egyre több munkaadó rendelte vissza dolgozóit az irodába.

Mi maradt velünk négy év után is?

A koronavírus-járvány legnehezebb időszakain szerencsére már úgy tűnik, hogy túl vagyunk. Bár a Covid-19 még mindig jelen van, a megbetegedések lefolyása többnyire egy durvább influenzával hasonló erősségű. A maszkviselés szinte már sehol nem kötelező, legfeljebb egy-egy kórházban vagy kórházi osztályon egy-egy járványos időszakban elrendelik. Orvosok és járványszakértők ugyan többször is elmondják, hogy forgalmas helyeken vagy tömegközlekedésen hasznos lehet a viselése, a lakosság igen kis százaléka használja már.

A készpénzmentes fizetés és az online rendelés továbbra is velünk maradt. Sőt, a webáruházak piacán a Temu és Shein révén már megjelentek a keleti dömpingáruk, amely erős versenytársai a már piacon lévő webáruházaknak és kiskereskedelmi szereplőknek, nem kevés fejtörést okozva sokaknak. A bankkártyás fizetés a világon sok helyen elterjedt, és az önkiszolgáló kasszákat is egyre több bolt vezeti be.

A mémrészvények kora talán már leáldozott, de a kriptoeszközök népszerűségét nem tépázták meg az elmúlt évek. A bitcoin esetében ugyan 2023-ban volt egy jelentős visszaesés, de 2024 első hónapjaiban újra 40 ezer dollár közelében mozgott az árfolyam. Időközben a tőzsdei szolgáltatók körében folyamatos a verseny, nemcsak díjszabásban, de a kínált eszközök mennyiségében, és a felhasználói felület minőségében is igyekeznek egymást túllicitálni a brókercégek. A 2024-es év egyik nagy újítása a Lightyear megjelenése, amely sokat ígér, és a Világgazdaság is górcső alá vette, hogy mire érdemes számítania a platform felhasználóinak.

A járvány megfékezésében jelentős szerepük volt a vakcináknak, melyek kifejlesztésében egy magyar kutatónak is elévülhetetlen érdemei vannak. Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus az amerikai Drew Weissmannal megosztva vehette át 2023-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Ezzel ő lett az első magyar női Nobel-díjas.