Ukrajna szerint Putyin konkrét dátumhoz kötötte a háború megnyerését

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – írja a The New York Times. 

 Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben közölte, hogy 

a négy új harccsoport telepítése mellett megerősítik a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő szövetségi erőket, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a balti régiótól a Fekete-tengerig

„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. 

De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” 

– fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem részese a konfliktusnak. Kijelentette: 

valós a veszélye annak, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. 

A tagországi vezetők ezért várhatóan arról döntenek majd, hogy felszereléseket küldenek Kijevnek vegyi és nukleáris fegyverek elleni védekezéshez. 

Joe Biden amerikai elnök rendkívüli stratégiai ülésre érkezett Brüsszelbe, ahol még erősebb Oroszország elleni szankciók meghozatalára fogja sürgetni  európai szövetségeseit. Az Európai Unió országai azonban jelentősebben érzik meg a szankciók és a háború hatását, mint az amerikaiak, és a NATO-tagok igyekeznek támogatni Ukrajnát anélkül, hogy közvetlenül konfrontálódjanak Oroszországgal.

A legfrissebb nyugati hírszerzési jelentések azt mutatják, hogy az orosz erők továbbra is elakadtak. Egy magas rangú NATO-tisztviselő szerint 

körülbelül 15 000 orosz katona halhatott meg, ami több mint kétszerese a Pentagon 7000 körüli becslésének.

Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Gerasenko értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn tartott egy videókonferenciát, ahol elfogadhatónak nevezte a veszteségeiket. Gerasenko szerint 

az orosz vezetés május 7-ig akar aláíratni egy olyan megállapodást az ukrán féllel, amelyet be lehet mutatni, hogy mintha megadná magát Ukrajna, és utána megtarthatók lennének a május 9-i győzelmi felvonulások Moszkvában. Ugyanakkor a tanácsadó a tárgyalásról bizonyítékokat nem mutatott be.

Korábban az ukrán vezérkar azt közölte,

az orosz erőknek legfeljebb három napig tart ki az élelmiszer- és lőszerellátmánya. 

Az ukránok szerint az ellátási problémák súlyosan rombolják az orosz katonák harci morálját: Szumi városának közelében például 300 orosz katona dezertált. Az ukrán haderő arra számít, hogy az oroszok főleg bombázásokkal és rakétatámadásokkal próbálnak operálni a következő napokban.

Éleződik az energiafeszültség

Az európai vezetők másképpen látják az Egyesült Államok által meghirdetett orosz olaj- és gázembargót is:

az EU átlagosan földgázának 40 százalékát és olajának negyedét Oroszországból szerzi be. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a gazdasági kapcsolatok leállítása munkahelyek százezreit veszélyeztetné.

Szijjártó Péter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szerdai ülésén úgy fogalmazott, hogy 

garantálni kell Magyarország és a magyar emberek biztonságát, garantálni kell, hogy Magyarország nem sodródik bele az orosz–ukrán háborúba, és garantálni kell, hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát.

Lengyelország azonban az elmúlt napokban támogatókat gyűjtött az orosz olaj- és gázcsapok azonnali elzárásáról szóló tervéhez.

A javaslatot a kezdetektől támogató balti államok mellett Csehország, Írország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország egyetért a kezdeményezéssel.

Németország az orosz energiától való erős függőséges miatt nem támogatja a lengyel kormány által szorgalmazott drasztikus lépéseket, és egy alternatív javaslattal állhat elő. Annalena Baerbock a hét elején kijelentette: Németország nem állíthatja le egyik napról a másikra az orosz energia importját.