Francia választások kilátásai: feltörekvőben a szélsőjobb, sokan inkább otthon maradnának

Már csak egy hét van hátra a francia választások első fordulójáig, Emmanuel Macron kampánycsapata mindent megtett a napokban, hogy felkeltse szavazóik érdeklődését, hiszen a legújabb közvélemény-kutatások szerint rekordszámú távolmaradóra számíthatnak, ráadásul a szélsőjobboldali Marine Le Pen népszerűsége is egyre növekszik. Amennyiben az április 10-i első fordulóban egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, április 24-én tarthatják a második voksolást.

Sokan otthon maradhatnak vasárnap

Az Ipsos március 22-i közvélemény-kutatása szerint akár 35-31 százalékos tartózkodás is lehetséges, ami Marine Le Pen malmára hajthatja a vizet, akárcsak 2002-ben, amikor a szavazati joggal rendelkezők 28,6 százaléka tartózkodott, így a szélsőjobboldali jelölt be tudott jutni a második fordulóba. A kutatóintézetek szerint a franciák magatartásán látszik, hogy általánosságban elutasítják a politikát, valamint eltereli figyelmüket a járvány és az ukrajnai háború. Az OpinionWay felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 62 százaléka érdeklődik az elnökválasztás iránt. Ennek ellenére mintegy 48,7 millió ember szerepel a választási listán, ami 1,5 millióval több, mint a 2017-es elnökválasztáson.

Az elnök óva intette támogatóit, hogy elkönyveljék győzelmét, és kihagyják a vasárnapi szavazást.

Ne higgy a kommentelőknek vagy a kutatóknak, akik azt állítják, hogy lehetetlen a szélsőjobb győzelem. Nézd meg mi történt velünk is öt évvel ezelőtt: az emberek elképzelhetetlennek tartották a győzelmünket. Vagy nézd meg a Brexitet és sok más választást, ahol megtörtént, amire senki sem számított. Ráadásul a szélsőséges veszély ma még nagyobb, mint néhány hónappal vagy évvel ezelőtt – mondta szombaton az összegyűlt támogatóinak.

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint Macron támogatottsága fél százalékpontos csökkenés után 26 százalékon állt, míg Le Pen a második helyen végzett 21 százalékkal, ami egy ponttal magasabb a korábbinál. A miniszterelnök ezután várhatóan 53 százalékkal nyer Le Pen 47 százalékával szemben a második, egyben utolsó fordulóban.

Az elnök támogatottsága visszább esett, ugyanakkor továbbra is ő a legesélyesebb

Bár Macron támogatottsága megugrott az ukrajnai háború első heteiben, de el is halványult, ahogy egyre kevesebb időt töltött otthoni kampányában. Tovább csökkentette népszerűségét az állami nyugdíjkorhatár 65 évre emelésére irányuló politikája. Azonban ígéretet tett, hogy a teljes munkaidőben dolgozók minimálnyugdíját felemeli havi 1100 euró körüli összegre a mostani 700 euróról, valamint az alkalmazottak kaphatnak egy 6000 euró értékű adómentes bónuszt, hogy enyhítsék az ukrajnai háború miatt megugró élelmiszer- és energiaszámlák költségeit.

Ismertette, hogy az elkövetkező öt évben megcélozza a teljes foglalkoztatottságot. Továbbá megígérte, hogy Franciaország „lesz az első nagy nemzet, amely elhagyja a fosszilis tüzelőanyagokat” az atomenergia, a megújuló energiaforrások és az energiatakarékossági intézkedések segítségével. Macron hangsúlyozta elkötelezettségét Európa és az Európai Unió iránt is – ellentétben Le Pennel.

Le Pen visszább vett szélsőjobboldali retorikájából, egyre többen választanák Macron helyett

Mindeközben a szélsőjobboldali jelölt ezen a héten érte el legnagyobb támogatottságát. Bár politikai ellenfelei továbbra is rasszistának, idegengyűlölőnek és antiszemitának ítélik pártját, viszont a felmérések szerint a társadalmi megítélése már enyhült.

Fő témái – a bizonytalanság és a bűnözés, a hanyatlás és a társadalmi egyenlőtlenség miatti aggodalmak, valamint az, hogy ezeket összekapcsolja a bevándorlással és az iszlamizmus fenyegetésével – az elmúlt években egyre nagyobb teret kaptak a nyilvános vitákban. Kampánya során a megélhetési költségekre összpontosított, népszavazást ígért a bevándorlásról, valamint alkotmánymódosítást szorgalmazott, hogy biztosítsák „Franciaországot a franciáknak” – ahol a francia anyanyelvűek előnyben részesülnének a nem franciákkal szemben a jóléti ellátások, a lakhatás, a munkahelyek és az egészségügyi ellátás tekintetében.

Le Pen mellett egy másik szélsőjobboldali jelölt is feltűnt a politikai színtéren: az egykori politikai újságíró, Eric Zemmour. Ahelyett, hogy károsította volna vetélytársa esélyeit, Zemmour radikalitása tompította Marine Le Pen imázsát – mondta Bruno Cautrès, a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének politológusa.

A közvélemény-kutatók továbbra is valószínűtlennek tartják Le Pen megválasztását, viszont most látják először, hogy felmerült ennek is a lehetősége. Továbbra is bizonytalan, hogy mennyien maradnak távol majd, vagy hogy a baloldali szavazók ismét inkább nagy számban szavaznak Macron-ra, csak hogy őt távol tartsák. Így, hogy belopja magát a franciák szívébe, Le Pen gyakran hivatkozik a bengáli macskák iránti szeretetére és a közelmúltban szerzett tenyésztői diplomájára.