Visszatérhetnek az oroszok a felszabadított területekre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP hírügynökség részére adott vasárnap interjút, melyben azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ugyanis ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

A hetek óta ostrom alatt álló kikötővárost Zelenszkij a háború szívének nevezte, melynek feladása az ukrán tárgyalási pozíciók jelentős gyengülését jelentené. Ugyanakkor a város eleste akár a béketárgyalások végét is jelentheti, hiszen ekkor az orosz csapatok visszatérhetnének azokra a területekre is, ahonnan már elűzték őket. Ez jelentősen csökkentheti az orosz fél tárgyalókészségét is. A politikus kiemelte, hogy a polgári lakosság elleni támadások után nehéz a tárgyalások folytatása.

Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen

– hangsúlyozta ennek ellenére.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentése szerint az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját. Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. 

A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken –  Donyec-medencei szakadár területek mintájára – az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. 

Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ezek az adatok a tájékoztatás mellett propagandacélokat is szolgálnak, ezért a veszteségek felmérése kapcsán célszerűbb Oryx honlapjáról tájékozódni, ami a nyílt forrású információgyűjtés tagadhatatlan korlátai ellenére is közelebb lehet a valós veszteségekhez.

Ukrán hadisikerekről számolt be Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó is, aki szerint az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben.

Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is

– fogalmazott a kormányzó, aki arról is beszélt, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Katonai győzelmekről beszélt az ukrán határőrség is, mely egy ellenséges támadás visszaveréséről és egy orosz tüzér foglyul ejtéséről számolt be Luhanszk megyében, míg szintén a keleti országrészből egy orosz lőszerraktár megsemmisítését is nyilvánosságra hozták, igaz a pontos helyszín megadása nélkül.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy 12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.

Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük. Kifejtette, hogy a helyszínen abnormálisan magas szintű háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek.

A háború azonban nem csak a harctéren, de a diplomáciai fronton is folytatódott. Ennek részeként az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban tervezett tanácsülésükön egyebek mellett várhatóan 

Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak, olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon.

Az Európai Bizottság élén álló Ursula von der Leyen pénteki, kijevi útján arról beszélt, hogy az EU eddig szankciói is súlyosak, ám ő is beszélt a készülő hatodik szankciós csomagról, noha az orosz agresszióra adott válasz részeként létrehozott ötödik szankciós csomagot is pénteken fogadták el. Ez egyebek mellett uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra, valamint olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya és egyes luxuscikkek.

Szintén része a csomagnak az orosz zászló alatt működő hajók kikötésének tilalma az unióban és eltiltja az orosz vállalatokat a tagállamok közbeszerzéseitől, négy nagy orosz bankkal szemben pedig teljes tranzakciós tilalmat rendel el. Az intézkedések emellett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit is célba veszik.

Az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén születhet döntés az EU újabb 500 millió eurós, fegyvervásárlás céljára elkülönített támogatásáról, melyet Ukrajnának szánnak. Ugyanakkor a napirenden lesznek más ügyek is, mint például a Maliban, Líbiában és Jemenben kialakult helyzet értékelése.

Végezetül a tárcavezetők a a Global Gateway elnevezésű új európai stratégiát is megvitatják, mely a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban igyekszik intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetéseket létrehozni, valamint az egész világon szeretné megerősíteni az egészségügyi, az oktatási és a kutatási rendszereket.