Áttörés a Covid elleni küzdelemben

Csaknem két és fél éve kell a SARS-CoV-2 vírus okozta világjárvánnyal, azaz ismertebb nevén a Covid–19- vagy koronavírus-járvánnyal megbirkóznunk. A Kínából indult fertőzés villámgyorsan terjedt szét a bolygón, és végül alig maradt olyan ország, amely ne lenne érintett. Az amerikai Johns Hopkins orvostudományi egyetem adatai szerint 2020 tavasza óta összesen 610 millióan fertőződtek meg világszerte, és 6,5 millió haláleset köthető a járványhoz. A Covid-fertőzés Magyarországon is szedett áldozatokat, a legfrissebb adatok szerint összesen több mint kétmillióan kapták el a betegséget, és több mint 47 ezren hunytak el a járványban.  

A nagyszabású oltási kampány során beadott Covid-vakcinák a kezdeti variánsok ellen sikerrel vették fel a harcot, ám az omikron-variánssal már nem bírnak el, ezt a változatot sokkal nehezebben állítják meg az oltások.  

Mi a különbség az antigén és az antitest között?

Éppen ezért van szükség az úgynevezett antitestekre. Az antitestek, szemben az antigénekkel, a saját testünkben képződnek. Egyfajta fehérjék, amelyeket az immunrendszerünk állít elő, miután felismeri és azonosította a testünket megfertőző vírusokat. Az antigének pedig kívülről kerülnek a szervezetünkbe, ezek általában vírusok vagy baktériumok.  

Az antitest- és az antigéntesztek között is tehát az a különbség, hogy az előbbi annak eredményét mutatja, hogy a szervezetünk mennyi ellenanyagot termel a fertőzés ellen, vagyis mennyire képes harcolni a vírussal, míg az antigénteszt csak az aktív fertőzést mutatja ki, azaz azt, hogy vannak-e bennünk vírusok.  

Mi az a Covid-antitest?

Az antitestek alapvetően is termelődnek tehát a szervezetünkben, a vakcinák, az oltások pedig segíthetnek ezek előállításában, hiszen részben tartalmazzák a vírus egyes elemeit, amellyel arra késztethető az immunrendszer, hogy antitesteket generáljon. Ezek többsége viszont nem elegendő a Covid ellen, így a tudósoknak muszáj kifejleszteniük a koronavírussal szemben hatékonyabb antitesteket. A bostoni gyermekkórház pedig most bejelentette, hogy sikerült megtalálniuk a Covid-antitestet, amely képes lesz a koronavírus összes törzsével és variánsával szembeszállni – írja a DW híroldal.  

Hogyan azonosították az új antitestet?

Amerikai kutatók vezetésével sikerült egy egeret „emberibbé” tenni. Ez azt jelenti, hogy a rágcsálókba emberi génszegmenseket injekcióznak, amivel elérhető, hogy az immunrendszerük az emberihez hasonlóan viselkedjen, vagyis fertőzések esetén ugyanolyan antitesteket képes előállítani, mint az embereké. Ezt az eljárást korábban már a HIV-kutatásoknál is bevetették, most pedig a koronavírus ellen is hasznosnak bizonyult. Az injekció után az egereket Coviddal fertőzték meg, az immunrendszerük pedig nagyon hatékonyan vette fel a harcot a vírussal: teljesen megállították a koronavírus különböző törzseit.  

Mely Covid-variánsok ellen véd a most azonosított antitest?  

A kutatásban az összes Covid-törzs ellen megfelelő választ adott az egér immunrendszere, így sikerrel semlegesítette az alfa, a béta, a gamma, a delta és az omikron összes alvariánsát, így például a BA.5-öt is. Ez utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a jelenlegi vakcinák a BA.4-gyel és a BA.5-tel nem képesek felvenni a harcot. Az új Covid-antitest az SP1-77-es elnevezést kapta.

Miért fontosak az antitestek a Covid elleni harcban?  

A koronavírus úgy fertőzi meg a szervezetet, hogy ráakaszkodik egy bizonyos enzimre, az ACE2 receptorra a sejtjeinkben. Az antitestek pedig alapvetően úgy védekeznek, hogy megpróbálják ezt megakadályozni. Az SP1-77 viszont abban tér el ettől, hogy nemcsak a fertőzés elején képes hatni, hanem akkor lép fel igazán, amikor a vírus a sejtmembránnal lépne kapcsolatba.  

A kutatás vezetője, dr. Tom Kirchausen szerint az SP1-77 nagyon ígéretesen pusztítja el a fertőzéseket. Most azon dolgoznak, hogy az új antitest segítségével ki tudjanak alakítani egy vakcinát.  

Az eredményekről Thomas Boehm, a német Max Planck Immunbiológiai és Epigenetikai Intézet igazgatója is elismerően szólt.  

– mondta Boehm, akinek elismerő szavaihoz Neil Mabbott, az Edinburghi Egyetem immunológusprofesszora is csatlakozott, ám hozzátette: ígéretes az irány, de további kutatásokra lesz szükség.