Azoknak az európai alapoknak a pénzeit, amelyeket a szegényebb régiók támogatására szántak, az EU-tagországok az energetikai válság következményeinek felszámolására is felhasználhatják – jelentette ki Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter az EU-tagországok kohézióért felelős minisztereinek pénteki prágai tanácskozása után.
Az Európai Unió és az uniós alapok általában hozzájárulhatnak a jelenlegi energetikai válság megoldásához. Lényegében ez már most is folyik
– mondta a miniszterelnök-helyettes, konkrét példaként említve az épületek szigetelésének javítását és fűtési projektjeit.
A pénteki informális találkozón a szakminiszterek elsősorban a jövővel foglalkoztak, azzal, hogy milyen irányba fejlődjön a szervezet kohéziós politikája – ismertette Bartos, és kitért azoknak a projekteknek a befejezésére is, amelyek a magas infláció miatt kerültek bajba.
A miniszterek kiemelt figyelmet szenteltek a váratlan és előreláthatatlan események, például a természeti katasztrófák, járványok vagy háborúk következményeinek felszámolásakor szükséges együttműködésnek. Ezzel összefüggésben került szóba az ukrajnai háború következményeinek felszámolása is.
A kohéziós alapok pénzeinek elosztásakor nagyobb rugalmasságra és gyorsabb ügyintézésre van szükség. Ebben egyetértés volt
– fejtette ki a politikus.
A tárgyalásokon részt vett Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős főbiztosa,avalamint az Európai Parlament és néhány más uniós intézmény képviselője is. Az EU-tagországok kohézióért felelős minisztereinek tanácskozását azért tartották Prágában, mert ebben a fél évben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A hét első felében a cseh fővárosban tárgyaltak az uniós tagországok védelmi és külügyminiszterei is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.