Óvni kell a tengeri növényeket: kulcsfontosságú szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében
Egyre több figyelem fordul a környezetvédelem terén a tengeri ökoszisztémák megóvására. A Föld szén-dioxidjának több mint kétharmada az óceánokban található, és a tengeri és tengerparti ökoszisztémák sokkal hatékonyabban kötik meg és tartják vissza a szén-dioxidot, mint a szárazföldiek. Az így megkötött szenet kék szénnek nevezik.
A tengerparti növények pusztulása becslések szerint évente egymilliárd tonna szén-dioxidot szabadítana fel,
amely a légkörbe kerülve nemcsak a környezetünkre, de az egészségünkre is rendkívül káros hatással lenne.
A kék szén-dioxid-ökoszisztémák nemcsak megakadályozzák az éghajlatváltozást, de meg is védik a parti közösségeket annak káros hatásaitól – írja az Áttalomcsökkentés című blog –, például a tengerek emelkedésétől és áradásától, valamint fontos élőhelyeket biztosítanak a tengeri élőlényeknek.
Mely tengeri fajok játszanak leginkább szerepet a szén-dioxid megkötésében?
Az óceánok szén-dioxid-megkötő képességében kiemelt szerepet játszanak a nagyobb testű tengeri halak.
Míg egy szárazföldi állat kimúlása után a szervezetben tárolt szén hamar felszabadul, a tengerekben élő állatok esetében ez sokkal lassabb folyamat is lehet – írta a Greendex.
A legalább 30 centiméteres, nyílt tengeren elpusztuló halak gyakran a tenger fenekére süllyednek, a testükben tárolt szén pedig csak nagyon lassan szabadul fel. Mivel a halak hatalmas mennyiségben vonják ki a kék szenet az óceánból, ezzel hozzájárulva a további szén-dioxid-kibocsátáshoz, a nagy testű halak kifogásával éppen ezt az eddig feltáratlan folyamatot akadályozzuk.
Mi az a mangrove, és miért fontos a klímavédelemben?
A mangrovefák vagy -cserjék, a trópusokon és a szubtrópusi területek partjai mentén fordulnak elő – írja a Travindy. Bár a pontos becslések eltérnek, világszerte legalább 50 mangrovefaj létezéséről tudunk. Könnyen felismerhető növényfaj a kusza gyökereiről, amelyek a föld felszínén terülnek szét. Bár területük a Föld teljes erdőborításának mindössze 1,5 százalékát teszik ki, a klímaváltozás mérséklésében óriási szerepet játszanak, ugyanis
egységnyi területen akár tízszer annyi szenet képesek tárolni, mint a trópusi esőerdők.
A mangrove egyedülállóan képes alkalmazkodni a barátságtalan körülményekhez: ott növekszik, ahol a föld találkozik a tengerrel, ezért rendszeresen elárasztja a sós víz, amikor megérkezik az árapály.
Míg a legtöbb fát a sós tengervíz megöli, a mangrove képes kiszűrni a só nagy részét, amikor az elér a gyökereibe.
A föld feletti gyökérrendszere a lélegzésben is segíti, lehetővé teszi számára, hogy az oxigénszegény talajban is boldoguljon.
Segíthet-e rajtunk a szén-dioxid kivonása a levegőből?Az Izlandon létrehozott létesítmény évente 4000 tonna szén-dioxid megkötésére képes, ám mindez csepp a tengerben a globális szinten 30 milliárd tonnát meghaladó kibocsátással szembeállítva. |
Mi az a kék szénkredit, és mire tudják a vállalatok használni?
A vállalkozások és a magánszemélyek az óceáni szén-dioxid-nyelők védelme ellenében kibocsátott szénkreditek megvásárlásával ellensúlyozhatják kibocsátásukat a CNN szerint.
A Világgazdasági Fórum becslése szerint a szénkreditek iránti globális kereslet 2030-ra a tizenötszörösre nő, és akkorra akár 50 milliárd dollárt is érhet, s ennek jelentős részét a kék szén teszi majd ki.
Ez nagyszerű hír a kék szénnel rendelkező országok számára. 2020-ban a SeaLegacy nonprofit természetvédelmi szervezet kutatói a világ egyik legnagyobb tengeri rétjét fedezték fel a Bahamákon. Ez a 92 ezer négyzetkilométeres rét önmagában képes megkötni az óceán által megkötött globális szén-dioxid-mennyiség 3 százalékát.
Világszerte megfigyelhető, hogy az óceánokat az éghajlatváltozás potenciális megmentőjének látják, ahelyett, hogy a globális felmelegedés áldozataként tekintenének rájuk. A természetes megoldásokba való befektetés valóban megoldhatja generációnk legnagyobb problémáit, miközben újjáépítjük óceánjaink kimerülő természeti tőkéjét.
Metánvita: egyes kutatások már rehabilitálták a szellentő teheneketFolyik a vita, hogy vajon mennyire felelős a mezőgazdaság, illetve az állattenyésztés a globális felmelegedésért, a metán, egyáltalán az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. A gazdálkodók állítják: az agresszív zöldek állításai csak nyomokban tartalmaznak valóságot. |
A tengeri ökoszisztémák ráadásul más területen is segíthetnek az emberiségnek: újabban egyre több a próbálkozás abban az irányban, hogy a tengeri moszatokból, algákból állítsanak elő takarmányt világszerte. Ezzel jelentősen csökkenhetnének az erre szánt szárazföldi területek, amivel szintén óvni lehetne a környezetet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.