Azzal, hogy az országnak nincs kormánya és az alkotmánybíróság sem működőképes, valamint belpolitikai válság is tombol, Montenegró azt kockáztatja, hogy az Európai Unió megszakítja vele a csatlakozási tárgyalásokat – jelentette ki Tanja Fajon szlovén külügyminiszter Podgoricában.
Az osztrák kollégájával közös szerda esti sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy eddig Montenegró állt a legközelebb az uniós csatlakozáshoz, ám most már más a helyzet.
Ez a látogatás figyelmeztetés és bátorítás is
– fogalmazott Alexander Schallenberg, az osztrák külügyi tárca vezetője.
A legutóbbi, 2020-as választáson megválasztott montenegrói kormány februárban bukott meg, miután a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott meg bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt.
Milo Djukanovic államfő a helyzet rendezése érdekében a parlament megbízatási idejének lerövidítését és előre hozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.
A kabinet augusztus 19-i bukása után az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy vélte, Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg a kabinet megalakításával.
Az államfő a kormány augusztusi bukását követően bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga oszlatja fel elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad. Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.
Végeredményben az elnököt nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással, annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (81 közül 41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.
Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, de mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, és ezért nem hozhat döntéseket. Az alkotmánybírák kinevezése is szerepelt a montenegrói parlament hétfői napirendjén, ám a képviselők között most sem volt egyetértés ez ügyben, így az alkotmánybíróság továbbra is működésképtelen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.