John Fitzgerald Kennedy gyilkosának szovjet diplomatákkal fenntartott kapcsolatairól is olvashatók CIA-jelentések a Kennedy-gyilkosság csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumai között. Az Egyesült Államok nemzeti levéltára (National Archives) több mint 13 ezer iratot tett hozzáférhetővé.
A dokumentumok között olvasható Lee Harvey Oswald, Kennedy merénylőjének személyes aktája, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) birtokában lévő valamennyi iratot tartalmazza, a többi között megfigyelési és lehallgatási jegyzőkönyveket is. Olvasható például a CIA-nak az 1963. októberi mexikói megfigyelési műveletéről készült jelentés, amelyben szerepel az Oswald és a mexikóvárosi szovjet nagykövetség között folytatott és a CIA által lehallgatott telefonbeszélgetés leirata, amelyben egy táviratról esik szó.
A több ezer dokumentumban újabb részletek olvashatók az elnöki merénylet napjának eseményeiről, de megtalálható köztük
egy 1964. szeptemberi CIA-jelentés is amerikai és szovjet diplomaták helsinki magánebédjéről, amelyen szintén szóba került a tíz hónappal korábbi elnökgyilkosság, és amelynek során a KGB egy ezredese Jack Rubyt a „reakciós erők eszközének” nevezte.
Jack Ruby lőtte le Oswaldot az elnök ellen elkövetett merénylet után két nappal egy amerikai bíróságon.
A Joe Biden amerikai elnök rendelete alapján most kibocsátott dokumentumokkal együtt mára a merényletről szóló iratok 97 százaléka korlátozás nélkül hozzáférhető. A most hozzáférhetővé tett dokumentumok egy részét kitakarásokkal már korábban nyilvánosságra hozta a nemzeti levéltár. Tavaly mintegy 1500 iratot tettek szabadon olvashatóvá.
Az amerikai nemzeti levéltárban 1992-ben hozták létre a Kennedy-gyilkosság iratainak gyűjteményét (JFK Assassination Records Collection), amely összesen 5 millió oldalnyi iratból áll, és amelyet az 1990-es évek második felétől fokozatosan hoztak nyilvánosságra. Az iratokról szóló jogszabály kimondja, hogy fokozatosan elérhetővé kell tenni őket. Mostanra még mintegy 4400 iratot kezelnek titkosítva, ezek esetében a Fehér Ház e heti közleménye szerint a közérdeket felülírják a katonai védelemhez, hírszerzési műveletekhez és bűnüldözéshez fűződő érdekek. A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy a most nyilvánosságra hozott iratok között nincs olyan, amely a JFK-merénylettel kapcsolatos két legelterjedtebb összeesküvés-elméletet alátámasztaná.
Az első szerint az elnököt nem Lee Harvey Oswald lőtte le, a második szerint a gyilkosság hátterében az amerikai kormányzaton belüli összeesküvés áll.
John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én a Texas állambeli Dallas belvárosában lőtte le Lee Harvey Oswald, aki egy oktatási intézmény épületének 6. emeletéről nyitott tüzet az elnöki autókonvojra, illetve az elnököt szállító nyitott limuzinra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.