Bár a korrupciós bandának szinte csak az arca volt, Eva Kaili karrierje során nem ez az első eset, amikor visszaél a hatalmával, és egyre kevésbé valószínű, hogy ő csak egy „áldozat” az ügyben – írta a Financial Times.
December elején letartóztatták Eva Kailit, az Európai Parlament 14 alelnökének egyikét, miután a vádak szerint kenőpénzt fogadott el a szavazataiért cserébe. A korrupciós ügyben azonban nincs egyedül, élettársa, családtagjai és több EP-s munkatársa is érintett, központi szereplője pedig egy közeli ismerőse, Pier Antonio Panzeri, aki állítólag egy civil szervezeten keresztül több százezer eurót fogadott el, többek között Katartól és Marokkótól is, hogy befolyásolja az unió döntéseit.
Kaili ártatlannak vallja magát – ám nem ez lenne az első alkalom, hogy visszaélt a hatalmával.
Kaili 24 évesen lépett politikai pályára, amikor a városi tanács tagjává választották Thesszalonikiben. Itt találkozott Evangelosz Venizelosszal, a jövőbeli miniszterelnök-helyettessel, aki a szárnyai alá vette, és két évvel később már hírolvasóként és riporterként dolgozott egy népszerű tévécsatornánál.
Ez a rivaldafénybe katapultálta a fiatal politikust, akit gyakran a legnépszerűbb és legdrágább éttermekben és szórakozóhelyeken fotóztak le, ahol modellekkel, hírességekkel és ami még fontosabb, üzletemberekkel és ipari vezetőkkel találkozott.
Egyikük a görög származású orosz oligarcha, Ivan Szavvigyi volt, aki Vlagyimir Putyin belső körének a tagja.
2014-ben jutott be képviselőként az Európai Parlamentbe, ahol találkozott Panzerivel és későbbi élettársával, a tíz évvel fiatalabb Francesco Giorgival is. Itt elsősorban a technológiai szektorral és a kriptovalutákkal foglalkozott, mielőtt a testület alelnökének választották volna. Emiatt folyton a világot járta – a Karib-tengertől Katarig –, ágazatok vezetőivel, milliárdosokkal és befektetőkkel tárgyalt és nyaralt, Instagram-oldala pedig tele van ezekkel a kalandokkal.
Most, 44 évesen egy szépen berendezett börtöncella az otthona, miután szinte bármiféle előzmény nélkül letartóztatták, és saját bevallása szerint teljesen ártatlan. Ez persze nem feltétlenül igaz – ha az eddigi pályafutásánál nem merülne fel a külső befolyás gyanúja, más ügyekben is érintett, s ez legalábbis megkérdőjelezi az őszinteségét.
Kaili után már a letartóztatását megelőzően is nyomoztak. December 15-én az európai ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mivel a gyanú szerint egy sokkal gyakoribb parlamenti csalásban, a közpénzekkel való visszaélésben vett részt. Az OLAF, az EU csalás elleni ügynöksége 2018-ban indított vizsgálatot, miután
a parlament volt alelnöke állítólag a saját asszisztense fizetését fölözte le.
Emellett több alkalommal igényelt pénzt a munkatársai utaztatására Strasbourgban, olyan ülések alkalmával, amelyeken se ő, sem pedig csapata nem jelent meg. Igaz, ebben nincs egyedül, csak 2015-ben több mint száz európai parlamenti képviselőnek kellett visszafizetnie bizonyos juttatásokat, miután vizsgálat indult ellenük.
A letartóztatásának körülményei is hasonlóan gyanúsak – amikor december 9-én elkapták az élettársát, reflexből felhívta Panzerit, hogy megkérdezze tőle, mi a teendő. Az exképviselő nem válaszolt – lévén már őt is letartóztatták. Kaili így fogta a lakásában található közel 300 ezer eurót, beletömte egy bőröndbe, és megkérte az édesapját, hogy vigye el egy hotelbe, ahol azt átadná Panzeri egy barátjának.
A megfigyelés alatt álló politikus ezzel bűnrészessé vált, és édesapjával együtt le is tartóztatták. A kihallgatáson első dolga az volt, hogy az egész balhét rákenje Francesco Giorgira, gyermeke apjára, magát pedig teljesen ártatlannak vallja.
A botrány kirobbanása miatt a parlamentben megkezdődött a takarítás. Roberta Metsola, aki csak egy éve vette át az EP elnöki tisztségét, a múlt hónapban 14 reformot mutatott be, amelyeket „első lépéseknek” nevezett.
Ezek közül a legfontosabb, hogy a 705 európai parlamenti képviselő számára kötelezővé tennék, hogy nyilvánosan beszámoljanak minden találkozójukról. A lobbistává váló képviselőknek ki kellene várniuk egy türelmi időt, hogy a Panzeri-féle visszaélések elkerülhetők legyenek. A törvényhozók és a blokkon kívüli országok tisztviselői – köztük Katar – által létrehozott „baráti csoportokat” pedig betiltanák.
Ha a korábbi próbálkozásokkal ellentétben a reformok most sikerrel járnak, az sokat javítana a testület imázsán, ám ez a korrupciós botrány mocskát egy ideig még nem fogja lemosni. Az Európai Parlament hosszú ideje az átláthatóság jelképének állította be magát, míg más országokat kemény kritikával illetett –
ennek ellenére egy olyan könnyen befolyásolható politikus, mint Eva Kaili, az egyik legfontosabb pozícióig tudott felkapaszkodni, amiből az látszik, hogy a testületre ráférne a keményebb önkritika és a gyakoribb átvilágítás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.