Belefulladunk a műanyagba, ha így folytatjuk – drákói intézkedésekre lenne szükség

Az Economist Impact kutatóintézet és a Nippon Foundation által működtetett Back to Blue nevű kutatócsoport hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint az újrahasznosítást elősegítését, illetve az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó létező programok „csak a felszínt kapargatják”, és ezeknél átfogóbb terv kidolgozása szükséges.

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ENSZ novemberben megkezdte a tárgyalásokat a műanyagszennyezés problémáját megoldani hivatott egyezményről. A cél jövő év végéig tető alá hozni a jogilag kötelező szerződést. Eddig 175 ország jelezte, hogy részt vesz az egyeztetéseken.

„Ne legyenek illúzióink, hogy a tárgyalások nehezek és bizonytalan kimenetelűek lesznek. Jókora esély van a kudarcra, nemcsak arra, hogy nem születik megállapodás, hanem arra is, hogy ha mégis, akkor túl gyenge ahhoz, hogy megfordítsa a műanyagáradatot” – hangsúlyozták a jelentés szerzői.
A Back to Blue csoport az egyszer használatos műanyagoknak a jelenleginél agresszívebb betiltását, magasabb adókat és azt szorgalmazza, hogy a gyártókat tegyék felelőssé a termékeik teljes élettartamáért, beleértve az újrahasznosítást és az ártalmatlanítást is.
A csoport szerint ezek a kombinált intézkedések 2050-re 325 millió tonnára korlátozhatják az éves fogyasztást, de ez még mindig negyedével több lenne a 2019-esnek, és 238 millió megtöltött szemétszállító teherautó terhének felelne meg.

A jelentés emlékeztetett, hogy a G20-országok közül Brazília, az Egyesült Államok, Indonézia és Törökország még nem vezette be az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó nemzeti tilalmat. Az Európai Unió viszont jóval előrébb jár ezen a téren a többieknél.
Az Európai Bizottság szintén novemberben terjesztett be egy átfogó csomagot, amely kötelezővé teszi a vállalatok számára, hogy a 27 tagállamban forgalmazott műanyag termékük könnyebben újrahasznosítható, bizonyos esetekben komposztálható legyen. A tervezet értelmében 2030-ig az elvitelre szánt ételeket, hideg és meleg italokat, bort és egyéb alkoholt legalább részben újrafelhasználható csomagolásban kell eladni, és a szabályok korlátoznák a felesleges üres helyet is a csomagolásban.

A Bloomberg összeállítása szerint azonban ez csak a kezdet. Az EU az elmúlt négy évben megkezdte a jogalkotást és a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a világ kevésbé függjön az egyszer használatos és újonnan gyártott műanyagtól. Az elképzelés középpontjában egy globális szabályrendszer áll, amelynek része a műanyagokban használt legkárosabb vegyi anyagok csökkentése, az újrahasznosított tartalom és az újrafelhasználhatósági szint növelése, valamint a talán legfontosabb: a műanyaggyártás szigorúbb ellenőrzése. Az EU lépéseket tesz a szemétkolonializmus felszámolására is, az Európai Parlament betiltaná az újrahasznosítható műanyag exportját, amely súlyos egészségügyi és környezeti károkkal jár a szegény fejlődő országokban.

Más térségek is értek el jelentős eredményeket. Egyes latin-amerikai országokban például a Coca-Cola több mint 60 százalékát újratöltött csomagolásban forgalmazzák, a világon elsőként Banglades tiltotta be 2002-ben az egyszer használatos műanyag táskát, az Egyesült Államok több szövetségi államában vissza lehet váltani a műanyag palackokat. Az EU tervezett jogszabálya abban egyedülálló, hogy nem csupán a műanyagra összpontosít, hanem az egész csomagolásra.
A sürgős fellépésre azért is szükség van, mert nemcsak maga a műanyag hulladék káros, hanem a termelése is: egy kiló piacra kerülő műanyag előállítása majdnem három kiló üvegházhatású gázt bocsát ki, az elégetése pedig további 2,7 kilónyit uniós becslések szerint.