Késleltetett hatás: meddig bírja az orosz gazdaság a háborút?
Noha az orosz gazdaság a vártnál jóval enyhébb károkat szenvedett a nyugati szankciók hatására, ez nem jelenti azt, hogy sértetlenül úszta volna meg a történéseket, sőt a háború okozta visszaesés hatásai éveken keresztül is húzódhatnak.
Bár egykor Vlagyimir Putyin a világ öt legnagyobb gazdasága közé kívánta vezetni Oroszországot, az mára már a top 10-ben sem kap helyet a kibocsátás nominális adatai szerint, és
2026-ig mintegy 190 milliárd dollárt zsugorodhat a háborút megelőző trendhez képest, ami nagyjából egy teljes évi magyar GDP.
A tavaly az orosz gazdaság ráadásul csupán az első negyedévben növekedett, igaz, az ország központi bankja szerint a visszaesés mindössze 2,5 százalékos, és idén a növekedés is visszatérhet.
A tavalyi utolsó negyedév adataira pénteken derülhet fény, az elemzői konszenzus a visszaesés gyorsulására, a gazdaság éves szinten 4,6 százalékos zsugorodására számít. Ráadásul a szankcióknak messze nincs vége, azok várhatóan erősödnek.
A nyugati büntetőintézkedések ráadásul mindeddig csaknem érintetlenül hagyták az ország legfontosabb exportcikkeit,
az energia terén például csak decemberben léptek életbe a kőolajjal szembeni korlátozások, a finomított termékek pedig február 5-ig akadálytalanul áramolhattak a piacokra.
Mindezek ellenére az ország gazdaságát irányító technokraták jobban felkészítették Oroszországot a háborúra, mint amennyire a katonai vezetők képesek voltak, a kérdés most az, hogy meddig lesz képes Putyin kisajtolni népéből a szükséges erőforrásokat anélkül, hogy széles körű elégedetlenséggel kellene szembesülnie otthon.
A feladat az olajbevételek összeomlásával egyre nehezebbé válik az idén, különösen, hogy a mozgósított férfiak a munkaerőpiacról is hiányozni fognak. A Bloomberg Economics elemzői szerint az orosz gazdaság túlélését segítette, hogy a nyugati lépések az energiahordozók áramlását csak minimálisan korlátozták saját gazdaságaik védelme érdekében. Ennek köszönhetően tavaly Oroszország növelte olajtermelését, amelyet Kína és India feneketlen étvágya képes is volt felszívni.
Az orosz gazdaság izolációjával szemben menekülőutat jelentett, hogy
a világ GDP-jének több mint 30 százalékát adó országok fenntartották a kereskedelmet
és a háborút sem ítélték el, így Moszkva új ellátási láncokat alakított ki. Ennek, valamint az állami kiadások növekedésének köszönheti Oroszország, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ő esetükben módosította legnagyobb mértékben felfelé idei és jövő évi prognózisát.
A pénzügyi válságot a tőkekorlátozások mellett meredek kamatemeléssel elkerülő ország azonban a hitelezés visszaesésével és a fogyasztás csökkenésével fizetett a stabilitásért. Közel egy évvel a támadás megindítása után azonban egyre inkább túlélő üzemmódba kapcsol az orosz gazdaság, így a frontvonalra küldött katonák hiánya fél százalékkal is visszavetheti a magánszektor növekedését, miközben tovább ront az ország amúgy sem rózsás demográfiai kilátásain.
A munkaképes korban lévő népesség 6,5 százalékot zuhanhat a következő évtizedben, miközben a hadi és szociális kiadások 25 százalékot nőttek.
Az orosz gazdaság 2026-ra 8 százalékkal maradhat el attól a szinttől, amit akkor ért volna el, ha Putyin nem rendeli el az inváziót Ukrajnával szemben. Szakértők szerint az erre adott válaszlépések ugyanis nem azonnali zuhanást, hanem lassú hanyatlást hoznak Moszkva számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.