Lázár János: Magyarország ne legyen kétsebességes, mint az EU

Bár a háború és a gazdasági válság miatt mintegy 3 ezer milliárd forint értékű fejlesztést kellett felfüggeszteni és jobban oda kell figyelni minden egyes elköltött forintra, még mindig számtalan beruházásra és fejlesztésre van szükség Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint, aki szerint ezek a projektek részben közcélt szolgálnak, részben gazdasági jellegűek.

A Mandinernek nyilatkozó politikus szerint azonban az állam továbbra is megkerülhetetlen szereplője az ország fejlesztésének. A tárcavezető szerint 2010 és 2022 között az állam 28 ezer milliárd forintot költött fejlesztésekre, ami az összes, az országban megvalósuló fejlesztés 30 százalékát tette ki, ami a legmagasabb az Európai Unióban. Kérdésre azonban Lázár is elismerte, hogy ez a magas arány csak átmenetileg egészséges.

A beruházások közül sokat fel kellett függeszteni a háború miatt elszabadult energiaárak miatt, ám az országépítés a válság idején sem állhat le teljesen. Míg 2010-ben hazánk az unió fejlettségi szintjének 60 százalékán állt, ami mára 75 százalékig kúszott fel, a cél pedig további 10 százalékpontot javítani a megváltozott körülmények között is.

Az új beruházási törvény kapcsán Lázár beszélt arról is, hogy átgondoltabban kell fejleszteni és valamennyi, a közjóval összefüggő állami beruházást a valós társadalmi igényhez kell igazítani, majd ehhez kell konkrét forrásokat rendelni, szemben az előző két uniós ciklus Kőműves Kelemen módjára történő – az ország érdekei mellett a források és lehetőségek szempontjait is számításba vevő – építkezéseivel.

A tárcavezető szerint kollégáinak is van bőven dolga, hiszen minden tárcának rendelkeznie kellene egy tízéves átfogó fejlesztési tervvel, és a beruházások előtt több hatásvizsgálatra van szükség, 

Lázár hangsúlyozta, hogy számára a vidék az első, ezért Budapestre sem költözött, hanem inkább ingázik. Kiemelte azt is, hogy a 2010 és 2022 között elköltött állami források 65-70 százaléka Budapesten landolt, amin változtatni kell, az állam fejlesztéspolitikájában lehetőség és szükség is van az irány- és a fordulatszámváltásra. A támogatások zömét a 2030-as évek elejéig a vidéki települések felzárkóztatására kell fordítani a miniszter szerint, nem szabad, hogy az EU-hoz hasonlóan Magyarország is kétsebességes legyen. A Zalaegerszeg–Békéscsaba vonaltól délre és a Békéscsaba–Nyíregyháza vonaltól keletre eső területekben van demográfiai és fejlesztési tartalék az országban a politikus szerint.

Lázár elmondta azt is, hogy szerinte büszkék lehetünk arra, hogy az építőiparban sikerült megerősíteni a magyar tőkét és 

és olyan létesítményeket megvalósítani, amelyekhez korábban külföldi cégek segítségére volt szükség. Ezek a cégek pedig már régiós szinten is erősek. A miniszter arról is beszélt, hogy bármekkora is a spórolási kényszer, nem lehet teljesen leállítani az állami beruházásokat, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a 370 ezer építőipari dolgozó egy része ebben az esetben külföldön vállalna munkát. Ennek ellenére arra számít, hogy 2023 második felében és 2024 első felében lesznek vállalkozások, amelyeknek gondjaik lehetnek.

Az állami beruházások rendjéről szóló törvény alapján megújul a közbeszerzések rendszere is, amely erősíti a versenyt, de a tisztességes hasznot is garantálja, és amelyben nemcsak az ár lesz fontos szempont. A létrejövő érdekegyeztetési tanácsban a közbeszerzés folyamatát társadalmasítják. Az építőiparban elért sikerek kapcsán jelezte, hogy cél a magyar alapanyagok használata is, hiszen egyetlen cementgyár sincs magyar tulajdonban. Lázár szerint 

A politikus szerint mind Paks 2, mind a  2,2 milliárd dollárból megvalósuló Budapest–Belgrád vasútfejlesztés kapna uniós forrásokat, ha nyugati cégek nagyobb szerepet kapnának belőle. Elmondta azt is, hogy a magyar állam jelentős erőforrásokkal támogatja a német autóipart, illetve a beszállítóit, ennek ellenére azok gyakran kínai vagy török vállalkozásokat alkalmaznak. Ezért a magyar szereplőknek versenyképesebbé kell válniuk, aki csak állami megrendelésekből, nem piaci alapon akar megélni, annak komoly gondjai lesznek. A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos ellenállást elsősorban kommunikációs okokra vezeti vissza, ám annak megépülése szerinte nemzeti érdek. Ugyanakkor hozzátette, hogy 

Az állami beruházások rendjéről szóló törvény még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerülhet. A Mol-torony kapcsán elmondta, hogy gondnak tartja, hogy az elkészült, amivel szemben jó példaként a Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát hozta fel, amelyek szemben a közepes minőségű tucatépülettel olyan alkotások, amelyeknek joggal járnak csodájára az egész világon. Lázár szerint a második világháború előtti időszak minősége a szint, amit képviselni kell.

A politikus szerint a Magyar Nemzeti Galériát a Városligetben kell megépíteni, de elképzelhetőnek tartja, hogy nem a jelenlegi tervek, hanem egy magyar építész tervei alapján.

Lázár szerint hívta csapatába Vitézy Dávidot is, még ha nem is államtitkárként, ő azonban nem kívánt velük közösséget vállalni. A közlekedés kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a MÁV és a Volánbusz a területén Magyarország legnagyobb munkáltatói. A terület azonban számos sebből vérzik, amit bizonyít az is, hogy 

A vasúttal kapcsolatban elmondta, hogy a célok a területen a Budapest–Belgrád-vonal bővítése, az úgynevezett V0-s, Budapestet elkerülő gyűrű és a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megépítése.

A vidéki tömegközlekedést megkönnyítő kedvezményes árú vármegye- és országbérlet kapcsán elmondta, hogy míg Budapesten közel ezer kilométeren lehet 9500 forintért állami támogatással korlátlanul közlekedni – vidéken ezt a szintet csak most érjük el. A cél az, hogy az ingázás ne kényszer, hanem lehetőség legyen. Azonban az uniós zsarolás, a háború és az elhibázott szankciós politika jelentősen beszűkíti a mozgásteret.

Végezetül a háború kapcsán elmondta, hogy a kormány nem oroszbarát, hanem békepárti. 

– zárta az interjút Lázár.