Megálljt parancsolt a bíróság a közösségi oldalak önkényes cenzúrázgatásának

Két évvel ezelőtt kollégái ösztönzésére kezdett el Siegbert Faiss a Sana-Klinikum Berlin-Lichtenberg belgyógyászati és gasztroenterológiai professzora a LinkedIn közösségi oldalon a klinika mindennapjairól beszámolni.

– mondta el a WierschaftsWoche című német lapnak a főorvos, aki azonban előzetes fenntartásai ellenére később egész jól belejött a rendszeres posztolásba. 

„A műtét nagy siker volt, amit meg akartam osztani másokkal” – árulta el Faiss. A laikusok számára ugyan nem mindig egyértelmű, hogy egy orvosi beavatkozásnak milyen jelentősége van, az egészségügyi szakemberek azonban jól fogadták és értékesnek tartották a bejegyzéseket, ami a hozzászólásokból is kiderült.

Csakhogy a portál irányelveiben semmi olyan nincs, amit a főorvos megsérthetett volna. A cég szóvivője még a WirtschaftsWoche kérdésére sem tudta megmondani, hogy pontosan milyen szabályt sértett meg Faiss. A pláne pedig az, hogy egyáltalán nem egyedi esetről van szó.
A LinkedIn ugyanis posztok sokaságát cenzúrázza, és a törlést rendszerint nem indokolja. Ehelyett – akárcsak Faiss esetében – csupán általánosságban utal rá, hogy a felhasználó „megsértette a szabályokat”.

A LinkedInt amúgy húsz évvel ezelőtt alapították az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy segítse a regisztráló tagokat a szakmai kapcsolatok kiépítésében. A felhasználók hálózatba léphetnek egymással, és üzeneteket is válthatnak. Emellett önéletrajzot is közzétehetnek, illetve álláshirdetéseket böngészhetnek.

A vállalatok és a munkaerő-közvetítők pedig itt kereshetnek potenciális munkavállalókat.

Egyesek társadalmi kérdésekről osztják meg a véleményüket, mások a cégükkel kapcsolatos hírekről tájékoztatnak. 

A bevételtermelés szempontjából pedig az az igazán kifizetődő a számára, ha a felhasználók nemcsak nagy ritkán nyitják meg az oldalt, hogy új állást keressenek vagy egy volt kollégát keressenek meg, hanem rendszeresen használják a portált.

Minél nagyobb az elkötelezettség, annál több pénzt kereshet a LinkedIn. A másokkal való megbeszélés és posztolás lehetősége valószínűleg sokat segít, hiszen ösztönzi a jelenlétet az oldalon.
Egy ilyen platform működtetése azonban kötelezettségekkel és mindenekelőtt költségekkel is jár. A több millió felhasználó között ugyanis mindig akad olyan, aki nem tud viselkedni, aki másokat fenyeget, sérteget vagy hamisan vádol. A platformüzemeltetők ezt nyilvánvalóan nem hagyhatják.

– mondta a német lapnak Lucas Brost kölni médiajogász. 

Ez azt jelenti, hogy a LinkedIn munkatársainak ellenőrizniük kell a kétes tartalmú bejegyzéseket, és szükség esetén be kell avatkozniuk. Másrészt viszont nem szabad elhamarkodottan cselekedniük, ha nem akarják, hogy cenzúrával vádolják őket.
Ez nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre hangzik. A jogszabálysértések ugyanis nem mindig ismerhetők fel első pillantásra, és nem minden panaszosnak jogos az aggodalma.
Németországban a cenzúrázások többsége – állapítja meg a WirtschaftsWoche – a koronavírus-járvánnyal volt kapcsolatos. Például a kötelező maszkokról vagy a védőoltás hasznosságáról szóló posztok. A törölt bejegyzések között pedig egyaránt előfordultak bizonyos intézkedések támogatóinak és ellenzőinek a hozzászólásai is.