A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.
Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette:
Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.
Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy
Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4–7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Az uniós tagországok az Ukrajnának szánt lőszerek biztosításának módjairól, köztük a közös beszerzésről, a gyártásól és a szállításról a hét elején, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ülésén született megállapodás részletiről fognak egyeztetni a most kezdődő uniós csúcson – mondta el Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a megbeszélésre érkezve. Elmondta, hogy az Európai Unió 1 millió tüzérségi lőszert szállítana Ukrajnának a következő 12 hónapban. Erre az unió 2 milliárd eurót különítene el. |
Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.
Jens Stoltenberg kijelentette:
várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.
A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.
Medvegyev: Ukrajna azért akar csatlakozni a NATO-hoz, hogy utána azonnal megtámadja OroszországotUkrajna a NATO-csatlakozás után teljes körű katonai hadműveletet indíthat Oroszország ellen a Krím-félsziget miatt – fejtette ki a véleményét az orosz médiának az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dmtirij Medvegyev. Hozzátette, hogy Moszkvának ezt mindenképpen meg kell akadályoznia. A volt államfő arról is beszélt, hogy Ukrajna teljes egészében Oroszország része, illetve, hogy a Nyugat fel akarja darabolni és ki akarja zsákmányolni a hazáját. A Nemzetközi Büntetőbíróságot idióták gyülekezetének titulálta. |
Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.
Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie „az ukrajnai nézőpont megértésére” is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – mondta a NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.