Orosz–ukrán háború 402. nap – friss hírek

Április elsejei tréfának tűnhet, de nem az: mától Oroszország tölti be az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét, amit a világ az abszurdítás új szintjének nevez.  A 15 tagú tanácsának élén havonta, vetésforgóban váltják egymást a tagországok, ezen a háború kitörése mitsem változtatott. 

Oroszország legutóbb tavaly februárban vezette a tanácsot, ekkor indította el Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni inváziót. A háború kitörése óta több tíz ezer ember vesztette életét, köztük sok civil, és egész városokat pusztított el az orosz hadsereg. Hab a tortán, hogy Putyin ellen nemrég elfogatóparancsot adtak ki az ukrán gyermekek tömeges deportálása miatt.  

A nem állandó tagokat az ENSZ Közgyűlés – az egyenlő földrajzi képviselet elvének érvényesülésével – kétéves időszakra választja meg, a leköszönő tagokat nem lehet egyből újraválasztani.

Korábban Oroszország helyettes állandó képviselője, Dmitrij Poljanszkij tagadta, hogy missziója páriává válna az ENSZ-ben. „Egyáltalán nem. Úgy érezzük, hogy a Nyugat jelenleg veszélybe került az ENSZ-ben, mert több ország érti a mi álláspontunkat” – mondta az orosz képviselő. A The Guardian cikke szerint ami Putyin Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát illeti, Poljanszkij elutasította mint ami „teljesen irreleváns bármely tevékenységük szempontjából”. Az orosz vezető utoljára 2015-ben járt az ENSZ-központban.  

Eközben politikai fronton a Nyugattal is javában zajlik a háború, helyi idő szerint pénteken Joe Biden amerikai elnök is felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedjék szabadon a Walt Street Journal még múlt héten Jekatyerinburgban letartóztatott újságíróját. Az oroszok kémkedéssel vádolják a riportert, amiért akár 20 évre is börtönben maradhat. Az orosz törvényhozás a közelmúltban fogadta el azt a törvényt, amely szerint akár tizenöt év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt a hadseregről. 

Egyre csökken az esélye annak, hogy az orosz–ukrán konfliktusban rövid távon enyhülés következzen be, erről is beszélt Olaf Scholz német kancellár egy pénteki interjúban, ahol kifejtette: évekig is elhúzódhat még a háború. 

Aggodalomra ad okot az is, hogy a világ fegyverkezési lázban ég, és egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy Oroszország vagy más nagyhatalom beveti az atomfegyvereket. Moszkva már megtette az első lépéseket ez irányba: taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, amely szomszédos Lengyelországgal, a NATO megnövelt kelet-közép-európai jelenlétének kulcsországával, továbbá Litvániával és Lettországgal. A jelek nem kedvezők.

Tajvan körül is egyre feszültebb a helyzet, Kína ismét vadászgépeket és drónokat küldött a térségbe, miközben az amerikai politikai elit továbbra is tajvani látogatásokkal feszíti a pattanásig feszült húrt a felek között. 

A háború előző napi friss híreit itt olvashatja.