Előbb Ukrajna, aztán Csecsenföld? Vannak, akik már Oroszország szétesésére játszanak
Ukrajna után Csecsenföldet szabadítanák fel a Kijev oldalán harcoló csecsen önkéntesek. Vlagyimir Putyin első elnöki ciklusát is jelentős részben a második csecsen háborúnak köszönheti, hiszen az akkoriban jóformán ismeretlen, ám miniszterelnökké kinevezett elnök mint keménykezű, határozott vezető léphetett fel a csecsenek ellen. Sok szakértő szerint a háborút kitöréséhez erőteljesen hozzájáruló lakóházrobbantásokat sem a csecsenek, hanem a Putyint hatalomba segíteni kívánó orosz titkosszolgálati erők követték el.
Mindenesetre az ukrán oldalon harcoló nemzetközi önkéntesek között a csecseneket tartják a leginkább elkötelezett harcosoknak, természetesen a belaruszokkal együtt,
míg az amerikai, brit vagy dél-amerikai önkéntesek esetén sokkal nagyobb szerepet játszanak más megfontolások is. Az afganisztáni és iraki háborút megjárt nyugati veteránok közül soknak a civil élet nem tetszett eléggé, és nem akarják a tapasztalataikat sem kárba veszni, míg a dél-amerikaiakat leginkább a pénz motiválja.
Ezzel szemben a csecsenek és a belaruszok úgy látják, hogy Ukrajnában a saját népeik szabadságáért is küzdenek, és a háború véget vethet az orosz uralomnak vagy épp befolyásának népeik felett.
Az ukránok oldalán mintegy 150-200 csecsen harcolhat
a Politico írása szerint három alakulatban vesznek részt a harcokban. Sokuk az első és a második csecsen háború után elmenekült disszidensek leszármazottja, vagyis családjukban már évtizedes hagyománya van az orosz gyarmatosítás elleni küzdelemnek. A három csecsen alakulat egyikét Dszokhar Dudajevről, a Szovjetunió bukása utáni független Csecsenföld első elnökéről nevezték el, a második – amelyet iszlamista kötődései miatt kritizáltak – Manszur sejkről kapta a nevét. A harmadik, titokzatos alakulat az ukrán katonai titkosszolgálattal működik együtt, ők feketében járnak, és még Kijevben is maszk takarja arcukat.
A Politico a Dudajev zászlóalj tagjaival beszélt, akik elsősorban Bahmutnál vesznek részt a harcokban. A Torto becenevet viselő egyik harcos a verduni vérszivattyúhoz hasonlította a bahmuti csatát. A lapnak egy másik, Maga nevű katona is nyilatkozott, és elmondták a véleményüket az orosz oldalon harcoló,ó kadirovista csecsenekről is.
Ramzan Kadirov csecsen hadúr apjától, Ahmed Kadirovtól örökölte a hatalmát, aki a második csecsen háborúban az oroszok oldalára állt. Egy esetleges orosz vereség azonban Torto és Maga szerint könnyen vezethet fegyveres felkeléshez Csecsenföldön, és így Kadirov bukásához.
Torto ennél is tovább ment, szerinte egy orosz vereség az Észak-Kaukázusban több helyen is elhozhatja a népek szabadságát, nem csak Csecsenföldön. A harcos szerint a vereség Ukrajnában Oroszország szétesésével járna, és több nemzetiség felszabadulhatna az orosz uralom alól.
Előbb vagy utóbb mind szabadok leszünk
– fogalmazott Torto, aki csak a fejét csóválja az Oroszország egységének megőrzéséről szóló francia vagy német megszólalások kapcsán. Hasonló állásponton vannak a Politicónak nyilatkozó fehérorosz önkéntesek is.
Az ukrán oldalon harcoló csecsenek undorral nézik a Kadirov vezette honfitársaik tevékenységét,
a hadúr csapatait pedig csak TikTok-hadseregnek nevezik, miután azok főként a közösségi médiában és a civilekkel szemben aktívak, ám a frontoktól távol maradnak.
A megszállt területek terrorizálásában viszont élen járnak Kadirov emberei, akiket nemi erőszakkal, fosztogatással és kínzásokkal vádolnak.
A TikTok-sereg egy videóban egy ukrán hadifoglyot kasztrált és kivégzett, de sokan gondolják, hogy a lefejezéses videón is ők, és nem a Wagner-zsoldosok láthatók. Maga és Torto szerint az oroszpárti csecsenek nem igazi harcosok, és csak a pénzért álltak katonának.
Az ukrán oldalon harcoló csecsenek a bahmuti részvételük mellett leginkább a Kijevtől északra elkövetett szabotázs- és felderítőakcióikra büszkék, valamint részvételükre az Izjumot felszabadító hadműveletben. Azonban bármennyire is elkötelezettek, kapcsolataik a többi nemzetközi önkéntessel és az ukránokkal nem teljesen felhőtlen.
Nem tagjai a nemzetközi légiónak és az ukrán hadseregnek sem, állításuk szerint lőszert azért kapnak a fronton, de főként maguknak kell megoldaniuk a felszerelésüket.
Ebben segítik őket online adományok és a fronton összegyűjtött szuvenírek áruba bocsátása, de az is, hogy más ukrán oldalon harcoló egységek nagylelkűek velük szemben, amikor az oroszok által elhagyott eszközök szétosztására kerül sor. Ezért állítják, hogy az oroszok a legfőbb fegyverszállítóik.
Ukrán tisztviselők szerint a csecsenekkel szemben megkülönböztetett bánásmód egyik okát a jogi problémák jelentik, hiszen sokan közülük orosz állampolgárok, ám valószínűleg az előítéletek is szerepet játszanak.
Mindez azonban nem zavarja a Dudajev-zászlóalj harcosait, akik remélik, hogy a róluk alkotott kép lassan megváltozik, még ha ezt a Kadirov-hű erők erősen gátolják is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.