Eltemették Tellér Gyulát

Végső nyugalomra helyezték Tellér Gyula Széchenyi-díjas szociológust szombat délelőtt az Óbudai temetőben. A gyászszertartást Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Osztie Zoltán katolikus plébános tartotta. Beszédében a Máté evangéliumából idéző Balogh Zoltán azt hangsúlyozta, hogy boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. 

A püspök kiemelte, hogy a tiszta szív elsősorban nem erkölcsi kategória, még csak nem is érzelmi. A keresztény kultúra ősforrásában, a Bibliában a szív, a tiszta szív az élet egységét jelenti, amikor az érzelem, az értelem, az akarat együtt vannak, és így egy egész lehet az életünk – fogalmazott. Ezért lehet Tellér Gyula búcsúzó igéje a család által választott jézusi mondat, hogy boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent – mondta. Tellér Gyula két lábbal állt a világban, a magyar világban, még akkor is, ha alapvetően gondolataiban élt, azokban létezett, de tudását, tiszta szívét, érzelmeinek, értelmének és akaratának egységét a közjó szolgálatába állította – emelte ki Balog Zoltán. Fáy Zoltán, az elhunyt unokaöccse, aki a család nevében búcsúzott, felhívta a figyelmet, hogy Tellér Gyula a számára fontos versek közül a legfontosabbként tartotta számon Ady Endre Párizsban járt az ősz című alkotását.

Az elhunyt gyermekkorából felelevenítette, hogy a Tellér és a Fáy család nőtagjai 1944-ben a gyermekekkel együtt elmenekültek Budapestről. Az átélők elbeszélése szerint egy nagyon furcsa, félig megkímélt világ lehetett ez a háborús időszak – idézte fel. A család gyermekei és azok baráti társasága Narniaként élhették meg a hétköznapokat, az ostrom alatt valamiféle pokoli és paradicsomi állapot alakult ki egyszerre, amit életük végéig meséltek – emelte ki Fáy Zoltán. Beszéde végén Ady verséhez visszakanyarodva azt mondta, hogy az ősz valószínűleg már 1944 nyarán is beszökött, „most viszont itt van, kánikulában, halk lombok alatt”.

A gyászszertartáson beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. A gyászolók között megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Stumpf István volt miniszter, alkotmánybíró, Hoppál Péter kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztos és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő.

Tellér Gyula 1934. július 20-án született Budapesten. 1955-ben szerzett diplomát az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakán. Előbb vidéken, majd Budapesten tanított. 1966 és 1994 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben dolgozott, 1985-től 1990-ig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szövetkezetelméleti albizottságának titkári teendőit látta el.

1988-ban egyik alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). Az SZDSZ országos listájáról szerzett képviselői mandátumot (1990–1994). 1991-től az országos tanácsnak is tagja volt, de 1994-ben kilépett a pártból. 1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja volt. 1996 és 1998 között a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány kuratóriumának fideszes elnökségi tagja volt. 2006 és 2010 között a Fidesz országgyűlési képviselőjeként kapott mandátumot.

1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályát vezette. 1999-től a XX. Századi Intézet tudományos igazgatója, 2010 óta Orbán Viktor kormányfő tanácsadója volt, 2022-től miniszterelnöki megbízottként szaktanácsadó a kormánypolitika társadalomelméleti hátterével, valamint a hazai és nemzetközi politikai folyamatok történeti és aktuálpolitikai vetületével kapcsolatos kérdéskörökben.

Műfordítói tevékenységéért – többek között Poe, Mallarmé és Le Clézio műveit ültette át magyarra – 1980-ban Wessely László-díjat, 1985-ben József Attila-díjat kapott. Szerteágazó tudományos és irodalmi munkásságát 2015-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.