Ukrajna a NATO tagja lesz Biden szerint, a kérdés csak az, hogy mikor

Nem az a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozzon-e a NATO-hoz, vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni – közölte Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Helsinkiben. Biden elmondta azt is, hogy várakozásai szerint az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. 

Az amerikai elnök beszélt arról is: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana, és kifejezte abbéli reményét, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet.

A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség egységesebb, mint valaha. Hozzátette, hogy szerinte a szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik.

A finn NATO-csatlakozásról szólva elmondta, hogy azt hihetetlen előnynek tartja. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kifejtette,

Helsinki áprilisban lett a szövetség tagja, aminek következtében a szövetség Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer.

A finn államfő az ország biztonságának új korszakáról beszélt, és köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, valamint elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

A finn elnökkel való tárgyalása után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg.

A klímaválság kérdésében Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott, azt az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszélynek nevezte. Szólt arról is, hogy nincs sok idő a válság megoldására, de bizalmát fejezte ki a közös fellépésben, és felidézte az északi országok vezető szerepét a kérdésben.

Az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában több skandináv ország is az élen jár, Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Mette Fredericksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.