A mesterséges intelligencia alkotásait nem védi a szerzői jog

Azok a műalkotások, amelyeket emberi hozzáadott érték nélkül hoz létre egy mesterséges intelligencia (MI) nem kaphatnak szerzői jogokra vonatkozó védelmet egy Washington D. C.-ben található bíróság döntése nyomán.

Csak emberi szerzők műveit védik a szerzői jogok Beryl Howell kerületi bíró pénteki döntése nyomán, megerősítve ezzel a szerzői jogi iroda korábbi elutasító döntését az IT-szakember Stephen Thaler és cége a Dabus System beadványával kapcsolatban.

A pénteki döntés értelmében Thaler sikertelenül próbálkozott amerikai szabadalmakat megszerezni több, a Dabus által létrehozott találmányra. Thaler nemcsak az Egyesült Államokban, de más országokban – többek között Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Szaúd-Arábiában – is próbálkozott szabadalmakat bejegyezni a cége alkotásaira, mérsékelt sikerrel – jegyzi meg a Reuters.

A férfi ügyvéde, Ryan Abbot hétfőn közölte, hogy ügyfele mélyen ellenzi a döntést, és fellebbezni fog. A szerzői jogi iroda hétfői közleményében ugyanakkor arról írt, hogy a bíróság helyesen döntött.

A szerzői jogi iroda korábban egy művész szerzői jogi kérelmét is elutasította az általa a Midjourney nevű MI-alkalmazás segítségével létrehozott képekkel összefüggésben, hiába érvelt az alkotó amellett, hogy a rendszer használata a kreatív folyamat része volt.

Számos peres eljárás indult a rendszerek képzése kapcsán is, különösen, amikor az alkotó engedélye nélkül használják fel a műveket az MI-k tanítására. Az ügyben döntő bíró szerint a szerzői jogok kérdésében újabb határokhoz érkeztünk, ahogy a művészek egyre inkább az MI használata mellett döntenek tevékenységük során. Azonban Howell szerint ez az ügy korántsem ennyire bonyolult.

Thaler még 2018-ban próbálta meg levédetni A Recent Entrance to Paradise című képét, amelyet az MI emberi beavatkozás nélkül hozott létre. A hivatal azonban elutasította a kérelmét tavaly, mondván, a kreatív alkotásokat csak akkor védi szerző jog, ha a szerző ember. Thaler szövetségi bíróságon támadta meg a döntést, azzal érvelve, hogy az emberi szerzőség nem egy konkrét jogi érv, és hogy az MI-nek biztosított szerzői jogok egybevágnak a szerzői jogok védelmének az amerikai alkotmányban felvázolt céljaival, nevezetesen azzal, hogy a tudomány és a hasznos művészetek haladását támogassák.

Howell azonban a szerzői jogi hivatallal értett egyet, kiemelve, hogy az emberi alkotó az alapvető feltétele a szerzői jogoknak, évszázados értelmezés szerint. Tekintve, hogy a legtöbb generatív MI nem kér engedélyt a rendszerek képzéséhez használt anyagok felhasználására és az általa előállított tartalom ezek statisztikai alapú átrendezése, a szerzőség kérdése sokszor nem is egyértelmű ezen rendszerek használata során.