A drónokon keresztül válik globális hatalmi tényezővé Törökország – Erdogan veje a kulcsfigura

Egy ankarai légi parádén a török légierő elit alakulata a nemzeti zászló félholdját és csillagát rajzolta a főváros egére. A földön viszont a nézők egymást ölték egy szelfiért Selcuk Bayraktarral – Erdogan nemzeti hőssé vált vejével, aki harci drónok gyártása és exportja révén Törökországot globális hatalmi tényezővé emeli.

Az új generációs drónok jelzik azokat a globális hatalmi ambíciókat, amelyeket Törökország szép fokozatosan épít ki. A Baykar TB2-es drónjait az ukránok sikeresen használják az oroszok elleni harcban. Az elmúlt években a Baykar kulcsfontosságúvá vált Erdogan abbéli törekvésében, hogy egy erős török hadiiparon keresztül egyre nagyobb nemzetközi befolyásra tegyen szert. A vállalat termékpalettája a harci drónoktól kezdve a vadászgépekig és a hadihajókig terjed. Erdogan külpolitikájának mindig is lényegi eleme volt a hadiipar – ez nem is csoda egy konfliktusoktól sújtott régióban. De Oroszország ukrajnai inváziója óta a drónok tengerentúli értékesítése is folyamatosan emelkedik, ami Törökországnak a Közel-Keleten túl is nagyobb politikai befolyást biztosít.

Selcuk Bayraktar nem nagyon szokott interjút adni. A napokban azonban kivételt tett, és egy Ankara külvárosában lévő légibázison kifejtette, hogy a vállalat képességeit és nemzetközi értékesítéseit tovább kívánja bővíteni, hogy Törökország súlyát a tengerentúlon is növelje. A Baykar hamarosan megkezdi az új generációs drónok sorozatgyártását. Első körben ezek egy újonnan épített mini repülőgép-hordozóról, a TCG Anadoluról szállnak fel. Ugyanakkor a már meglévő TB2 és Akinci pilóta nélküli harci gépekkel, valamint az újonnan kifejlesztett TB3 és Kizilelma típusokkal igyekszik növelni részesedését az Afrikától Európáig és Ázsiáig terjedő piacokon.

Az új drónok szavai szerint forradalmasítják Törökország katonai befolyását a Fekete-tengertől és a Kaukázustól a Földközi-tenger keleti részén át Észak-Afrika partjaiig – mondta Bayraktar, aki a technológiai vezető címet viseli az apja által alapított és a családja által irányított vállalatnál. A Bloomberg beszámolója szerint  ezek „lehetővé teszik majd Törökország számára, hogy a repülési idejük és működési sugaruk növekedésének köszönhetően kontinensek fölött végezzen megfigyelést és célzott támadásokat”.

Baykar legnépszerűbb termékét, a TB2-es drónt 31 országban értékesíti. Bár ezek az eladások többnyire fejlődő, feltörekvő országokba irányultak, ez mégis nagy előrelépés a négy évvel ezelőtti mindössze két tengerentúli vevőhöz képest. 

A háború változó arca

A drónok törökországi alkalmazása rávilágít a háború változó arcára a világ egyik leginstabilabb régiójában. A pilóta nélküli légi járművek megfordították a kockát Ankara évtizedek óta tartó, a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt felkelése elleni harcában – az ország délkeleti részén, Észak-Irakban és Szíriában. A viszonylag olcsón gyártható és bevethető légi járművek az elmúlt években olyan távoli helyeken segítettek a török szövetségesek javára fordítani a konfliktusokat, mint Azerbajdzsán és Líbia.

A török drónok a Közel-Keleten kívül is növelik az ország befolyását, ugyanis számos állam nem óhajt az Egyesült Államoktól, a NATO-tagországoktól vagy Izraeltől hadifelszerelést vásárolni – akár politikai, akár pénzügyi okokból. Fabian Hinz, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének védelmi szakértője szerint az új drónok növelik Törökország hírnevét és befolyását; megfizethető áron kínálnak kiváló minőségű haditechnikát. 

– mondta Hinz. 

– tette hozzá. 

A vállalat az elmúlt két évtizedben nyereségének 82 százalékát exportból szerezte – mondta Bayraktar, hozzátéve, hogy a gyártási kapacitást 50 százalékkal növelték az elmúlt évben. A legnagyobb konkurenciának az Egyesült Államok, Izrael és Kína számít – ez a három ország dominálja a világ dróngyártását. A török drónok ugyan nem érik el az amerikai gyártású eszközök csúcstechnológiai szintjét, viszont azok árának a töredékébe kerülnek.

Politikai ambíciók?

A Baykar céget 1986-ban alapította Selcuk apja, Özdemir – egy „egyszerű” gépgyártó vállalatot hozott létre. Selcuk azonban már kisfiúként érdeklődést mutatott a repülés iránt, és amikor 2007-ben belépett a vállalkozásba, megkezdte a katonai felszerelések irányába való elmozdulást pilóta nélküli harci repülőgépek és földi irányítórendszerek fejlesztésével.  

Selcuk az Isztambuli Műszaki Egyetem elektronikai és kommunikációs szakán végzett, majd az University of Pennsylvania ösztöndíjasa volt. Mesterképzése során egyéni módszert dolgozott ki a drónok, illetve földön harcoló robotok közötti kommunikációra. Ennek köszönhetett egy újabb ösztöndíjat: a világhírű Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) is tanult. 

Aztán 2019-ben az USA szankciókat vezetett be Törökország ellen az Oroszországtól beszerzett Sz–400-as rakétavédelmi rendszerek miatt. A szankciók megakadályozták, hogy Törökország a Lockheed Martin F–35 lopakodó repülőgépeinek beszállítója legyen, illetve megvásárolja azokat. Ez felgyorsította Törökország erőfeszítéseit saját pilóta nélküli harci repülőgépek kifejlesztésére, Erdogan pedig támogatta a technológia fejlesztését veje cége, valamint az állami Turkish Aerospace Industries által. 

A helyi média beszámolói szerint 

– bár apósa mellett ez nyilván nagyon kényes téma. 

– mondta Bayraktar az egyik török hírügynökségnek adott interjújában a múlt hónapban. 

– ha a sorok között is kell olvasni, de mégis mintha megjelennének a politikai ambíciók.

Törökország legnagyobb térségbeli riválisa Irán, illetve Görögország. A dominancia érdekében Erdogan kénytelen új, kényelmetlen szövetségeket kötött– beleértve Vlagyimir Putyinnal való viszonyának enyhülését. Ezek azonban meglehetősen nagy feszültségeket idéznek elő a többi NATO-tagországgal való kapcsolatban. 

Befolyásszerzés hadiipari együttműködéseken keresztül

Az új generációs drónok egyike az Akinci, amely elődeinél nagyobb magasságban és hosszabb ideig képes repülni. Az új modellt a tervek szerint Szaúd-Arábiával közösen is gyártják majd. Bayraktar beszélt arról is, hogy 

– mondta Soner Cagaptay, a washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet török kutatási programjának igazgatója. 

– tette hozzá.