A tálibok a Huawei segítségével építenék ki a nagyobb városokra kiterjedő megfigyelő rendszert

Az afgán kormány a nagyobb városokra kiterjedő megfigyelő rendszert tervez létrehozni. A tálibok szerint Kabulban és a népesebb településeken jelenleg több mint 62 ezer kamera található, amelyeket egy központi irányítóteremből figyelnek. Ezeket azonban még 2008-ban telepítették, így a terv célja ezek korszerűsítése és lecserélése, valamint további, több ezer eszköz felszerelése.

A tálibok a közbiztonság megerősítésével és az afgán városokban több támadást elkövető Iszlám Állam visszaszorításával magyarázták az intézkedést. A Reutersnek azt is elárulták, hogy a kamerák telepítése egy új biztonsági stratégia része, amelynek teljes megvalósítása négy évet vesz igénybe. Ennek érdekében a kínai Huawei távközlési berendezésgyártóval is konzultáltak a lehetséges együttműködésről, de írásos szerződés nem született.

A vállalat szerint a találkozó során nem volt szó semmilyen tervről, megállapodást pedig nem írtak alá. A kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy nincs tudomása konkrét megbeszélésekről, amihez hozzátette: Peking mindig is támogatta az afganisztáni újjáépítést. Ehhez érdemes hozzátenni: a terv megvalósítása meglehetősen problémás. Például az ázsiai országban naponta fordulnak elő áramszünetek, 

Az állami tulajdonú szolgáltató szerint az állampolgároknak pusztán a 40 százaléka fér hozzá az áramhoz. A táliboknak emellett forrást kell találniuk a terv megvalósításához: hatalomátvételüket követően a gazdaság jelentősen visszaesett és a nemzetközi segélyek sem érkeznek. Igaz, a szomszédos országoknak is érdekük az Iszlám Állam és más fegyveres csoportok visszaszorítása, így Kabul talán az ő támogatásukban bízhat.

A jogvédők és a rezsim ellenzői attól tartanak, hogy a megerősített megfigyelő rendszer valójában a társadalom tagjai és a tüntetőket veheti célba a jövőben. A tálibok viszont határozottan tagadják, hogy a továbbfejlesztett megfigyelési rendszer sértené az afgánok jogait. Szerintük a tervezett rendszer összehasonlítható azzal, amit a nyugati nagyvárosokban is használnak.

Miért harcolnak egymással a tálibok és az Iszlám Állam fegyveresei?

A tálibok az iszlám törvényeken alapuló, de független Afganisztánért harcoltak, addig az Iszlám Állam (IÁ) egy az egész világra kiterjedő iszlám kalifátust akar létrehozni, amelybe nem fér bele egy önálló afgán állam létezése. A két szervezet kölcsönösen hitetlennek tartja egymást, a tálibok szerint az IÁ túlságosan erőszakos, míg az síitákat tűzzel-vassal üldöző Iszlám Államot az is zavarja, hogy a tálibok toleránsabbak a síiták iránt.

A két csoport már évek óta háborúban áll egymással, az amerikai megszállás évei alatt is gyakran összecsaptak. A harc a tálibok hatalomátvétele után sem állt le, a Szíriában és Irakban vereséget szenvedett IÁ Afganisztánban próbálkozik, és többtucatnyi merényletet is elkövetett az elmúlt másfél évben: mecsetek, iskolák és hivatalok mellett az utóbbi időben külföldi nagykövetségeket is célba vett.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ezek értéket ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldémek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni. A készletek iránt Moszkva, Teherán és Peking is érdeklődik, 

Egy júliusi ENSZ-megfigyelő jelentés szerint az Iszlám Állam harcosai és családtagjaik száma elérte a 6 ezret Afganisztánban, bázisaik a nehezen ellenőrizhető, keleti hegyvidéki területeken találhatóak. A elemzők úgy vélik, hogy a városokra kiterjedő megfigyelő rendszer ugyan segíthet megakadályozni a támadásokat, de a terrorszervezet felszámolását nem ez hozza el. Igaz, a tálibok zsinórban hajtják végre a letartóztatásokat és a rajtaütéseket, így az IÁ több helyi vezetőjét elfogták vagy megölték.