Szijjártó Péter: fontos magyar szempontok is bekerültek a NATO ukrajnai támogatási programjába

Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson kifejezetten háborús hangulat uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki.

Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról – tájékoztatott.

Elmondta, hogy döntés született az észak-atlanti szövetség ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításáról, amit már jóval a háború kirobbanása előtt, 2016-ban elindítottak. Ennek előkészítésekor a kormány két lényeges szempontot képviselt, egyrészt az önkéntesség elvének fenntartását, hogy minden tagállam maga határozhasson arról, hogy részt kíván-e venni a programban. Másrészt azt, hogy a kezdeményezés keretében egyedül halált nem okozó eszközök átadására kerüljön sor.

– figyelmeztetett.

Valamint üdvözölte, hogy mindkét magyar szempontot sikerült érvényesíteni, önkéntes a részvétel, és csak nem halált okozó eszközökre vonatkozhat a program.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.

 – emelte ki.

Rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága ma két okból sem időszerű. Egyfelől nem lehet felvenni háborúban álló országot az alapszerződés értelmében, mivel az veszélybe sodorná a szövetséget, adott esetben egyenesen a harmadik világháború kockázatával járna – vélekedett.

Másfelől – mint mondta – azt is látni kell, hogy a NATO értékközösség is, amelyben nincsen helye olyan államnak, amely folyamatosan visszaszorítja a nemzeti kisebbségek jogait.

Tudatta, hogy a szervezet reformprogram végrehajtását írta elő Kijev számára, és magyar kezdeményezésre ebbe belekerült a nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartása is, s ezen immár NATO-szintű elvárás érvényesülését a kormány a lehető legszorosabban nyomon fogja követni.

A miniszter kijelentette, hogy 

„Értjük, halljuk természetesen, hogy az ukránok fogadkoznak, hogy már törvényjavaslat született, hogy most hirtelen összehívták a nemzeti közösségek képviselőit, amire évekig nem került sor. Most nagyon igyekszenek, de az a helyzet, hogy ilyen nyilatkozatokkal az elmúlt nyolc évben már tele lett a padlás” – hangsúlyozta.

Én nagyon sok fogadkozást hallottam már, sokszor hallgattam, hogy már szinte mindent megoldottak, aztán épp az ellenkezője történt.

– húzta alá.

„Amennyiben majd lesznek ilyenek, azokat természetesen értékelni fogjuk, de nyilatkozatokkal már megvezetni minket, tévedésbe ejteni minket, nem lehet” – fűzte hozzá.