Az orosz–ukrán háború miatt a nemzetközi közösség főként nyugati fele már szinte minden lehetséges módon és formában egymásnak esett Oroszországgal. 2023. április végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a háború kitörése óta először utazott az Egyesült Államokba, egy ENSZ-gyűlésre.
Természetesen az orosz sajtó érdeklődésére is számot tartott az esemény, de az újságírókat kellemetlen meglepetés érte, amikor a miniszterük után utaztak volna. Az USA megtagadta a vízumot az orosz sajtómunkatársaktól, így nem tudtak tudósítani Lavrov New York-i szerepléséről. Az eset természetesen nem segített az orosz–amerikai kapcsolatokon, az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov pedig még azt is közölte, hogy országa kész arányos válaszlépéseket tenni a sértés miatt. Ma már nagyon jól tudjuk, hogy ezek a hangzatos fenyegetések nem sokat jelentenek az Ukrajna körül kialakult konfliktusban.
A háború egyik legnagyobb figyelmet kapó csatája a mariupoli vérengzés mellett a Bahmut körül kialakult csata. A nemzetközi sajtó szinte percről percre tudósított arról, hogy mi történik Bahmutban. A város a háború szimbóluma lett, hiszen az oroszok és az ukránok majdnem egy éven keresztül harcoltak a megszerzéséért. Akkoriban sok vita folyt a város jelentőségéről, a szakértők se tudtak megegyezni abban, hogy megéri-e a feleknek rengeteg lőszert és emberéletet elpocsékolni egy szinte porrá vált településért.
Számos portál többször is beszámolt a bahmuti csata végéről, hogy aztán az öldöklés folytatódjon. Végül Oroszország tényleg megszerzete Bahmutot a több mint tíz hónapig tartó csata végén. Mi lett a több ezer katona halálát követelő vérfürdő eredménye? A front megmerevedett, az oroszok és az ukránok azóta is háborúznak, Bahmut pedig ma már senkit sem érdekel.
Az orosz–ukrán háború valószínűleg elhozta a modern hadviselés új korszakát, hiszen elsődlegesen már nem a földön, hanem a levegőben zajlik. A felek napi szinten lövik egymást katonai drónokkal és rakétákkal. Az egyes sikereket általában az dönti el Ukrajnában, hogy melyik oldal tud fejlettebb és pusztítóbb rakétával a másikra lőni, Oroszországnak pedig bőséggel van rakétája.
Áprilisban terjedni is kezdtek a hírek egy orosz rakétáról, amelytől az ukránok és szövetségeseik joggal tarthattak. Ez a fegyver volt a rettegett TOS-1A Szolncepjok (lángoló nap) rakéta.
Ez egy kifejezetten pusztító termobarikus rakéta, amely különösen veszélyes az emberekre és az infrastruktúrára.
Az ilyen termobarikus eszközök lényege, hogy a hagyományos robbanóanyagoknál sokkal hosszabb ideig tartó égést generálnak, amit eloltani sem egyszerű. Ilyen fegyvere Ukrajna nyugati szövetségeseinek nincs, szóval érthető, hogy ijedelmet keltett, amikor Moszkva a frontra küldte a Szolncepjok rakétákat.
Az orosz sereg be is vetette a fegyvert, a hírek szerint több ukrán állás a földel lett egyenlő a csapásuk miatt, de a félelmetes Lángoló Nap sem hozta el a harcok végét.
A rakéták és drónok háborújában gyakorlatilag napi szinten lehet olvasni, hogy egyik vagy másik fél egy jól irányzott találattal katonai létesítményt vagy polgári infrastruktúrát talált el. A rakéták már sok életet követeltek, az egyik legtragikusabb eset pedig az volt, amikor az oroszok nagy hatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást ukrán tartalékosokra egy áprilisi éjszakán. A támadás megakadályozta az ukrán tengerészgyalogos-egységeknek a harctéri övezetbe vezénylését.
Az április a Világgazdas oldalán nem csak az orosz–ukrán háborúról szólt. Ebben a hónapban derül fény ugyanis egy többéves rejtélyre. 2007-ben elraboltak egy brit kislányt, Madeleine McCannt, miközben a szüleivel Portugáliában nyaralt. Az akkor hároméves kislány a világ egyik leghíresebb eltűnt gyereke lett, akivel több mint egy évtizedig foglalkozott a sajtó.
Bár Madeleine-t sosem találták meg, egy 21 éves lány Lengyelországban, Julia Wendell biztosan állította, hogy ő a 16 éve eltűnt kislány. Julia története bejárta a világsajtót, még brit televíziós műsorokba is meghívták szerepelni, ahol előadta valódi személyazonosságáról tett állításait. Julia szülei a lányukat krónikus hazudozónak és beszámíthatatlannak mondták, miközben Madeleine szülei is elzárkóztak attól, hogy elismerjék a lengyel lányt a sajátjuknak.
Végül 2023 áprilisában pont került az ügy végére. Egy DNS-vizsgálat bizonyította, hogy Julia biztosan nem lehet angolszász származású, vagyis esélytelen, hogy ő legyen a brit Madeleine McCann. Bár az eltűnt kislány valószínűleg már sosem kerül elő, az is biztossá vált, hogy a lengyel Julia jól átverte a világot.
Julia Wendell az eredmények után elfogadta, hogy nem lehet ő Madeleine, azonban azt is kijelentette, hogy
abban is biztos, hogy ő egy elrabolt lány, akit nem a saját szülei neveltek fel.
Mgfogadta, hogy utánajár valódi kilétének, azóta viszont nem hallhatunk róla.
Legalábbis az oroszbarát volt ukrán ellenzéki politikus Viktor Medvedcsuk szerint, aki nem először támadta egykori hazája vezetését.
Áprilisban is nekitámadt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Medvedcsukot Ukrajnában már hosszú évek óta hazaárulónak tartják, az invázió tavalyi megindítása után megpróbált elmenekülni, de elkapták. Végül egy fogolycsere keretében adták ki Moszkvának, időközben viszont megfosztották ukrán állampolgárságától.
Medvedcsuk azóta is előszeretettel támadja Zelenszkijt és kormányát. Korábban amiatt is felszólalt, hogy szerinte Ukrajnának el kell szakadnia a Nyugattól, és inkább Oroszország felé kellene fordulnia. Nagyjából pont ezt elkerülendő robbant ki a konfliktus a két ország között.
Medvedcsuk most a TASZSZ orosz portál szemléje szerint cikket írt egy orosz lapba, amelyben magát Zelenszkijt pécézte ki. A volt ellenzéki politikus szerint, ha Ukrajna el akar kerülni egy olyan tragédiát, mint amelyen a 20. században Németország átment, akkor a nürnbergi perhez hasonló módon bíróság elé kell állítani Zelenszkijt. Csak így kerülhető el Medvedcsuk szerint az atomháború.
Továbbra is rendszeresen felmerülnek olyan hangok az Amerikai Egyesült Államokban, miszerint Oroszország beavatkozott a 2016-os választási kampányába. Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke szerint ezt azért történt, mert Vlagyimir Putyin rettegett attól, hogy Hillary Clinton jut be a Fehér Házba – számolt be róla az Independent.
Pelosi véleménye szerint Putyin azért nem szerette volna, hogy Clinton legyen Amerika első női elnöke, mert a demokrácia élharcosával kevésbé tudott volna szót érteni, mint az öntörvényű Donald Trumppal.
Vlagyimir Putyin azért avatkozott be a demokráciánkba, mert Hillary Clinton az a személy, akitől a legjobban félt az oroszországi demokrácia hiánya miatt
– jelentette ki Nancy Pelosi.
Idén áprilisban az internet népe furcsa, érthetetlen nyelven írt üzenetekre lett figyelmes a hazai SPAR üzletekben. Természetesen nem arról van szó, hogy a szupermarketek ősi romokra épültek volna, vagy a földönkívüliek ugrottak volna be egy gyors bevásárlásra.
A közösségi médiában terjedt egy SPAR-ártábla fotója, amelyen megfejthetetlen terméket árult az üzlet 7599 forintért.
EH.HÍZ.LMELL CSN+B.SC.TC VCS.
Ez volt olvasható a táblán.
A kommentek – és a fotó – alapján a szöveg második részében feltehetően baconről (B) van szó, amelyet tálcán (TC) és vákuumcsomagolásban (VCS) kínálnak. Az első része pedig előhűtött hízottliba-mell csont nélkül lehet, de ez már nem száz százalék, ugyanis ez a képről sem igazán jön át, ott a bacon mellett inkább kötözött sonkákat látni.
Hihetetlenül nagy sikert aratott tavasszal a Keanu Reeves főszereplésével készült John Wick negyedik része. Az orgyilkosos akciófilmről senki nem gondolta, hogy képes még megmozgatni a szélesebb közönséget, ehhez képest rengetegen áradtak a mozikba, hogy megnézzék a visszavonult bérgyilkos negyedik tombolását.
A film egyik jelenetében John Wick ellátogat a berlini Berghain szórakozóhelyre. A Berghain Németország egyik legérdekesebb helye, hiszen csak nagyon keveset lehet tudni a falai között zajló bulikról. Az épületben tilos felvételeket és fényképeket készíteni, így rengeteg pletyka kering Berlinben arról, hogy milyen elvetemült, megbotránkoztató eseményeket rejt a Berghain.
A szórakozóhely körüli mítoszt emellett a beengedési rendszer is fűti. A Berghain kapujában ugyanis Sven Marquardt a legnagyobb hatalmú ember, aki eldönti, hogy ki léphet be és ki állt feleslegesen öt órát sorban a hely előtt.
Senki nem tudja, hogy Sven Marquardt mi alapján dönti el, hogy ki érdemes a belépésre. A sorban elé kerülő vendégekre rápillant, és egy másodperccel később már int is, hogy az illető beléphet, vagy távoznia kell. Ennek a metódusnak még a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is áldozatául esett. Egy alkalommal, mikor Musk Berlinben járt, szeretett volna ellátogatni a Berghainba, hogy megtapasztalja a rejtélyes bulit.
Lehet a milliárdosnak akármennyi pénze, ezt az élményt sosem vásárolhatja meg, hiszen az ajtóban állva Marquardt intett Musknak, hogy a belépés megtagadva, távozzon a sorból.
Ez az eset legendává tette a kidobóembert, aki ott feszíthetett John Wick mellett is egy rövid jelenet erejéig.
A magyar olvasók 2023 áprilisában a leginkább egyetlen dologra voltak kíváncsiak: milyen autót vezetnek a magyar hírességek.
A Világgazdaság be is kukkantott a celebvilág garázsaiba, és összeírta tíz hírességről, hogy milyen autóval jár.
A hazai celebvilág a jelek szerint imádja a BMW-ket és a Mercedeseket. A VG körképe alapján a legtöbben ilyen autókkal járnak. Érdekesség, hogy a legtöbben az autójukat nem maguknak vették, hanem egy promóciós együttműködés keretében kapták meg a kulcsokat. A legnagyobb támogatója a magyar hírességeknek a jelek szerint a Pappas Auto Magyarország.
Ezzel együtt azért lehetett érdekes vasakat is látni a celebek garázsában. Gáspár Laci például már ikonikussá vált a hazai közéletben a gyönyörű Lamborghini Huracánjával. Egy ilyen járgány alsó hangon 70 millió forintnál kezdődik, de ez nem volt elég a listánk első helyére. A celebek autóversenyének győztese a gyűjtésünk szerint a legutóbbi Nagy Ő, az ország 37. leggazdagabb embere, a magyar műkörmök ura: Jákob Zoltán.
A milliárdos híres arról, hogy szereti mutogatni az autóját a rajongóinak, sőt a közösségi médiában terjedő felvételek szerint előszeretettel ülteti be a járókelőket abba a piros Ferrari SF90 Spiderbe, amivel a leggyakrabban lehet látni Budapest utcáin.
Nehéz megmondani erről a típusról, hogy mennyibe kerül, hiszen, aki Ferrari SF90 Spidert vásárol, az nem szokta nézegetni az árcédulát. Annyi biztos, hogy 180 millió forint alatt nehéz megúszni egy ilyen autónak a megvásárlását, de az árat sok minden befolyásolhatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.