Drasztikus szigorításokat vezet be Berlin: szakképzett munkaerő kell a németeknek, nem menekült

Olaf Scholz kancellár már a múlt év végén megszabta az idei német migrációpolitika hangnemét, amikor a Der Spiegelnek adott interjúban közölte, hogy támogatja azoknak a „tömeges” deportálását, akiknek a menekültkérelmét elutasították a hatóságok.

2023 első hat hónapjában hivatalos adatok szerint 7861 embert deportáltak Németországból, és ez a szám a reformnak köszönhetően várhatóan jócskán megnő majd – számolt be a Deutsche Welle internetes kiadása. Az új jogszabályok alapján ugyanis a hatóságok nem közlik előre, hogy elszállítanak valakit az országból, és 28 napra hosszabbították azt az időtartamot, ameddig a menedékkérőket fogdában tarthatják. A rendőrség is nagyobb jogosultságot kapott a hazatelepítésre ítéltek előkerítésére és a vagyontárgyaik, például a telefonjuk átvizsgálására.

még azok is, akiket nem ítéltek el jogerősen, csak a gyanú merült fel velük szemben, a kormánynak ugyanis Nancy Faeser belügyminiszter szerint feltett szándéka „következetesebben és sebesebben” lépni.

Több országot minősítenek biztonságosnak

Németország migrációs megállapodásokon dolgozik Grúziával, Moldovával, Kenyával, Kolumbiával, Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal a menedékkérők elhelyezéséről, bár ez nem fogja érinteni a legtöbb menedékkérőt, aki Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezik.

Berlin azonban megpróbál több országot „biztonságos származási helynek” minősíteni, ami azt jelenti, hogy az onnan érkezetteket könnyebb lesz hazatelepíteni. Grúzia és Moldova ezt a státuszt már novemberben megkapta, és az Európai Unió Törökországgal is megpróbálja újraéleszteni a még Szíria ügyében kötött menekültmegállapodást.

Németország gyorsítani szándékozik a menedékkérelmek elbírálásán is. Jelenleg ez több mint két évet vesz igénybe a kormányzati statisztikák szerint; ezt három-hat hónapra akarják csökkenteni.

Emellett csökkentik a menedékkérőknek járó támogatásokat. Segélyt most 18 hónap után kaphatnak, a jövőben csak három év után fognak, és az állami bérlakásban élők pénzéből ezután levonják az élelmezési költségeket.

Készpénzsegély helyett különleges kártya

Több német város és szövetségi állam is szeretne 

Hannoverben decemberben vezették be a hagyományos hitelkártyához hasonlóan működő új rendszert, és az már működik Türingiában is, idén pedig alkalmazni fogják Hamburgban és Bajorországban is. A tulajdonosoknak minden hónapban meg kell jelenniük a menekültközpontban, hogy feltöltessék a kártyájukat.

A német kormánynak drasztikus lépéseket kell tennie a menekültáradat megfékezésére. Németország elérte a befogadóképessége határát, változtatni kell a migrációs politikán európai és nemzeti szinten is – állítja a német települések és önkormányzatok szövetsége. Tavaly több mint háromszázezer menekült érkezett az országba, sok helyen már egyáltalán nincsen hol elhelyezni az embereket.

A migrációval és a szélsőjobb emiatti előretörésével kapcsolatos félelmek annyira megerősödtek Németországban, hogy már a bevándorlást egyébként támogató zöldek és liberálisok is bírálják a saját kormánykoalíciójukat, amiért nem tesz eleget azért, hogy hazaküldje azokat a menedékkérőket, akiknek nincs jogi alapjuk az országban tartózkodni.
Élesen bírálja a kérdésben a koalíciót a kereszténydemokrata (CDU) és keresztényszocialista (CSU) ellenzék is.

Szakképzett munkaerő kell, nem menekült

Miközben a menekültek számára szigorodik, a közelmúltban elfogadott reformok célja vonzóbbá tenni Németországot a szakképzett munkaerő előtt. A pontrendszer alapja a jelentkezők nyelvtudási és szakmai tapasztalati szintje, ennek alapján kapnak egy évre szóló vízumot; ennyi idejük van állást találni. A kérelmezők könnyebben magukkal hozhatják a családjukat is.

Az uniós kék kártyát pedig ki kívánják terjeszteni olyan munkaerőhiánytól szenvedő ágazatokra is, mint például az egészségügy és az oktatás.

Márciustól az EU-n kívüli országokból közvetlenül érkezhetnek munkavállalók az országba, és elkezdhetnek dolgozni addig is, amíg honosítják a szükséges dokumentumaikat. 

de igazolniuk kell, hogy rendelkeznek folyamatos jövedelemmel.

Júniusban további könnyítés jön: a korábbinak a duplájára, 50 ezer főre emelik a nyugat-balkáni országok különleges migrációs kvótáját, amelynek alapján az ezekből az országokból érkezők ideiglenes munkavállalási engedélyt kapnak, ha rendelkeznek németországi állásajánlattal.