Frankfurt lesz az EU pénzmosás elleni hatóságának székhelye

Frankfurt lesz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó európai hatóság (AMLA) székhelye - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint az új uniós hatóság székhelyét az uniós tanács és az uniós parlament képviselői kilenc tagállam - Belgium (Brüsszel), Németország (Frankfurt), Írország (Dublin), Spanyolország (Madrid), Franciaország (Párizs), Olaszország (Róma), Lettország (Riga), Litvánia (Vilnius) és Ausztria (Bécs) - kérelmei közül választotta ki.

Az új hatóság közvetlen és közvetett felügyeleti, valamint szankcionálási és intézkedési hatáskörrel fog rendelkezni a kötelezett szolgáltatók felett, és ellenőrzi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet végrehajtását.

Az AMLA közvetlenül felügyel majd bizonyos számú, az EU-ban a legkockázatosabbak közé tartozó hitelintézetet és pénzügyi intézményt, köztük a kriptoeszköz-szolgáltatókat, támogató szerepet fog betölteni a nem pénzügyi ágazat tekintetében, koordinálni fogja a pénzügyi információs egységeket a tagállamokban, és közigazgatási bírságokat szab majd ki súlyos jogsértések esetén.

Az EU 1991-ben fogadta el az első pénzmosási irányelvet. Az Európai Bizottság 2021 júliusában jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy tovább erősítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat, és javítsa azok érvényesítését. A javaslatcsomag része volt egy pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó európai hatóság létrehozása is. A tagállami kormányokat tömörítő uniós tanács és az Európai Parlament 2024. január 18-án ideiglenes megállapodásra jutott a pénzmosás elleni csomagról. A végső szöveget úgy a tanácsnak, mint az EP-nek hivatalosan is el kell fogadnia.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet EU-szerte harmonizálja és pontosítja a szabályokat. Rendelkezéseket tartalmaz az ügyfél-átvilágításra és a tényleges tulajdonosokra, valamint a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek hatáskörére vonatkozóan.