Kína fokozza az úgynevezett szürke zónás hadviselést Tajvan ellen, a célja léggömbökkel, drónokkal és polgári használatú hajókkal telíteni a sziget környékét, állítja csütörtökön kiadott jelentésében a tajpeji védelmi minisztérium.
A szürke zónás hadviselés azt jelenti, hogy valaki rendhagyó taktikákkal kimeríti az ellenfelet anélkül, hogy nyílt harcba bocsátkozna, és tajvani vádak szerint Peking már évek óta használja ellenük ezt a fegyvert, emlékeztetett tudósításában a Reuters.
A parlamentnek küldött jelentés szerint Peking „többfrontos, telített szürke zónás” hadviselést folytat Tajvan zaklatására, fokozza a járőrözéseket hajókkal és repülőgépekkel is, amivel
egyre nagyobb terhet ró a tajvani haditengerészetre és légierőre,
folyamatosan megsérti a két felet elválasztó tengerszorosban húzódó középvonalat, vagyis a nem hivatalos határt.
Ráadásul egyre gyakrabban vetnek be kutató- vagy és milíciahajókat is, hogy „a katonai tevékenységet civilekkel álcázza”. Peking a múlt hónaptól küldi rendszeres járőrözésre a parti őrséget a kínai partokhoz közel fekvő Csinmen-szigetek körül, miután életét vesztette két kínai halász, amikor megpróbált elmenekülni a tajvani parti őrség elől.
Kína tajvani ügyekért felelős hivatala egyelőre nem reagált a hírügynökség megkeresésre.
Tajvan a kínai fenyegetések ellensúlyozására olyan intézkedéseken dolgozik, amelyekkel „megóvja” a csapatait egy esetleges háború esetére. Többek között erősítik az infrastruktúra ellenálló képességét és gyakorlatokat tartanak, fegyvereket és üzemanyagot halmoznak fel, hogy biztosítsák a hadsereg túlélését egy esetlegesen elhúzódó konfliktusban, és levonják a tanulságokat az ukrajnai, valamint az Izrael és a Hamász közötti háborúból.
A tárca szerint konfliktus esetén Kína megpróbálja majd gyorsan elfoglalni Tajvant, és megakadályozni a külső beavatkozást. Ennek megakadályozása érdekében Tajvan diverzifikálja parancsnoki rendszereit, több mobil és nagy hatótávolságú fegyvert telepít, és felhasználja a mesterséges intelligenciát is, miközben erősíti a „kapcsolatokat” a szövetségeseivel, elsősorban az Egyesült Államokkal.
A jelentés nem részletezte, hogy ez utóbbi lépések mit jelentenek, de az az amerikai és az ausztrál csapatok tavaly nyári hadgyakorlata már egy esetleges tajvani invázióra való felkészülés volt, többek között új raktárkészleteket hoztak létre.
Az aggodalmakat fokozza, hogy Kína az idén a tavalyihoz hasonló arányban, 7,2 százalékkal növeli a katonai kiadásait. Csiu Ko-cseng tajvani védelmi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a sziget nem fog fegyverkezési versenybe bocsátkozni Kínával, mert „vitathatatlan tény”, hogy a kínai haderő erősebb, mint a tajvani.
Csak annyit tehetünk, hogy javítjuk a kiképzés minden aspektusát
– fogalmazott.
A héten jelentették be Tajpejben, hogy az idén növelik a rakétagyakorlatok számát és megkezdik a pilóták éjjeli gyakorlatoztatását.
A Tajvanért vívott háború egyébként olyan nagy költséggel járna, hogy még a fennálló helyzettel elégedetleneknek is rengeteg okuk van arra, hogy ne kockáztassák meg a konfliktust. A 10 ezer milliárd dolláros költség mellett eltörpülne az orosz–ukrán háború és a koronavírus-járvány okozta csapás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.