Kínai és Fülöp-szigeteki hajók csaptak össze a Dél-kínai-tengeren – újabb háborúra készülhetünk?
Keveset lehet olvasni róla, pedig rendkívül kényes helyzet alakult ki a Dél-kínai-tengeren. A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán kínai és fülöp-szigeteki hajók csaptak össze, utóbbi esetében a legénység több tagja is megsebesült. Szakértők szerint egy újabb nemzetközi konfliktus van kibontakozóban a területen.
Fotó: AFP
A Dél-kínai-tengeren több sziget hovatartozása is kérdéses. Ilyen szigetcsoport a Spratly-szigetek, amire Kína és a Fülöp-szigetek mellett Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is igényt tart. A zavaros területi hovatartozással megáldott szigetekhez tartozik egy zátony, aminek még a nevéről sincsen egyetértés. Kína Ren’i Jiao névre keresztelte a zátonyt, Fülöp-szigetek Ayungin Shoalnak hívja, a nemzetközileg elismert neve viszont Második Thomas Zátony. Ez a könnycsepp alakú szikla azért vált fontos tényezővé a Dél-kínai-tengeren, mivel a Fülöp-szigetek egy váratlan húzással ráfuttatott egy hadhajót a zátonyra, és felhúzták az ország lobogóját, ezzel jelezve, hogy a szigetcsoport az övék. Ez 1999-ben történt, azóta a Fülöp-szigetek folyamatosan szállítja az ellátmány a zátonyra futott hajóra, ahol a legénység azóta is szolgálatot teljesít.
A Dél-kínai-tengert a kínai flotta ellenőrzi, így a Fülöp-szigeteki hajóknak kvázi csempészniük kell az utánpótlást a zátony tetején pihenő Sierra Madre fedélzetére.
Március 5-én egy ilyen csempészhajó indult meg a roncshoz, hogy vigye az ellátmányt, azonban feltartóztatta őket a kínai flotta. A járőrhajók vízágyúkkal lőtték a Fülöp-szigeteki hajót, aminek betörtek az ablakai. Erről videó is készült, amit a fedélzeten a CNN riporterei készítettek.
Kína tagadta, hogy megtámadta volna a Fülöp-szigeteki hajót, állításuk szerint pont fordítva történt. A közleményük szerint a Sierra Madréhez siető konvoj egyik tagját kormányozták bele a kínai partiőrség egyik járőrhajójába, ezt követően vetették be a vízágyút.
Ciánnal mérgezi a vizet Kína a Fülöp-szigetek szerintManila szerint Kína szándékosan teszi tönkre a térséget, hogy ezzel elüldözze onnan a filippínó halászokat. Peking szerint a vádak alaptalanok. |
Miért fontosak a dél-kínai-tenger zátonyai?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy több ország is a háborút kockáztatja néhány tengerből kiálló szikla miatt. A feszült viszonyt azzal lehet magyarázni, hogy a terület az egyik legfontosabb, Ázsia első számú hajózási útvonalán van.
Ezen a vonalon évente több mint 3400 milliárd dollárnyi áru halad át a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) adatai szerint.
Kína annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt tarthassa a kereskedelmi útvonalat, elkezdett az ottani kis szigetekre és zátonyokra rakétarendszereket telepíteni, ezzel viszont a nemzetközi közösség felháborodását váltották ki.
2016-ban a Fülöp-szigetek a hágai nemzetközi bíróság elé vitte a Spratly-szigetek ügyét, a testület pedig kimondta, hogy Kínának nincs történelmi jogalapja a tengeren lévő szigetek és zátonyok hatalomba vételére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.