Veszélyben vannak az atomerőművek
Még csak éppen elkezdte reneszánszát élni a nukleáris ipar a csernobili katasztrófa miatt kialakult globális, több évtizedes elutasítás után, újabb, az atomerőművek létesítése ellen ható folyamatok kerülnek a középpontba. Egyfelől a magas beruházási költségek is a nukleáris energia terjedése ellen hatnak, főként egy olyan időszakban, amikor lejtmenetben van az áram ára. Emellett az instabil geopolitikai helyzet is ellehetetlenítheti a nukleárisenergia-termelők létesítését.
Végveszélyben a finanszírozás
Ahhoz, hogy 2050-re a mostani szint háromszorosára növeljék a nukleáris energia részarányát, 5 ezermilliárd dollár befektetésre lenne szükség
– korántsem biztos, hogy ezt a hihetetlen összeget előteremtik a bankok – írja a Bloomberg. Emellett a George Washington Egyetem kutatói szerint a geopolitikai kockázatok önmagukban lehetetlenné tesznek ekkora beruházásokat. Nem valószínű, hogy a nukleáris terrorizmus, szabotázsakciók, fegyverkezés nélkül szaporodhatnak gombamód az atomerőművek – mondta Sharon Squassoni, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt diplomatája, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette, a szükséges kibocsátáscsökkentés megvalósítása során a nemzetbiztonsági kockázatokat is figyelembe kell venni.
Nagyjából évente 30 reaktort, azaz 800 gigawattnyi többletkapacitást kell üzembe állítani az elkövetkező 25 évben a célok eléréséhez. Míg Kínában és Oroszországban gőzerővel építenek, addig sok nyugati ország leállította és elhalasztotta a beruházásokat.
Még dobogó szíve közepébe kapott találatot a Szovjetunió 38 éve |
Minireaktorok – az igazi veszély
Jelenleg több mint 80 modulárisreaktor-terv van versenyben egymással, mindegyiket úgy alkották meg, hogy
akár egymástól távol is üzemelhessenek a hagyományos blokk harmadát-negyedét termelő egységek.
Kisebb méretük miatt tehát több ezer üzemet kell telepíteni, távoli helyekre.
Az SMR-ek elterjedése többféleképpen növelheti a kockázatokat, a minireaktorok építése iránt 54 ország érdeklődik, többségük politikailag instabil
– hangsúlyozta Squassoni.
De mi történhet?
A legegyértelműbb veszély, hogy a harcoló felek egymás nukleáris létesítményeit veszik célba, találják el. Így tett Oroszország is, amikor rakétazáport zúdított a zaporizzsjai atomerőműre, vagy amikor Izrael fontolóra vette, hogy szétveri az iráni urándúsító üzemeket.
A kockázatokról Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője azt mondta, inkább a nukleáris létesítmények támadására felszólító vezetőket kellene felelősségre vonni, mintsem elítélni egy technológiát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.