Körbenézve a híroldalakon nehéz lenne azt mondani, hogy a pozitív hírek uralják a közbeszédet, elég ha csak az orosz-ukrán háborúra, az izraeli fegyveres konfliktusra, vagy éhínségekre, járványokra gondolunk, de a környezetvédelem vagy a klímaváltozás kapcsán megjelenő hírek sem festenek rózsás képet.
Azonban a Mashable szubjektív gyűjtése szerint nemcsak rossz dolgok történtek velünk, hanem számos pozitív esemény is része volt az életünknek. Egy párat mi is kigyűjtöttünk:
Már szinte hivatalos: az emberiség ráállt a napenergiára. A tavalyi év előzetes adatai alapján mintegy 413 gigawattnyi naperőmű kapaitát telepítettek, ami messze, 45 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbi, 295 gigawattos csúcsot és az előzetesen várt 319 gigawatto értéket is.
Az 58 százalékos bővülés ami tavaly bekövetkezett, még a legoptimistább iparági becsléseket is messze túlszárnyalta. Ha ez az exponenciális növekedés idén is folytatódik, akkor a teljes globális napenergia kapacitás megduplázódhat 2024-ben.
Erre pedig egés jó esély is van, hiszen még mindig tovább zuhan a napelemek ára és azok egyik kulcsfontosságú alkotóeleme, a poliszilikon ára most 70 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor. Az Egyesült Államokban ezt az új adókedvezmények további 30 százalékkal csökkenik.
Az újonnan telepített megújuló energiatermelés jelentős részét Kínában helyezték üzembe, ahol az talán a leginkább pozitív hatással járhat, hiszen az ázsiai ország a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója. Kína tavaly 300 gigawattnyi nap- és szélenergia kapacitást épített fel, jóval többet, mint amit korábban vállalt. Peking 2030-ig további 1200 gigawatt megújuló kapacitását is vállalta, amit azonban már 2025-re elérhet.
Ugyanakkor Kínában található a legtöbb széntüzelésű erőmű is, így az ország bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt is. A kínai gazdaság gyengélkedése azonban a nemzetközi Energiával és Tiszta Levegővel foglalkozó Kutatóközpont előrejelzése miatt idén a szennyező anyagok kibocsátásának csökkenésével számolhat, ami a megújulók nyaktörő terjedése miatt tartósan is lefelé mozdulhat, noha ezt korábban csak 2030-ra jósolták.
Összességében is elmondható, hogy a bolygó a járvány idejét leszámítva idén először csökkentheti szennyezését. Ez nem csak Kínának köszönhető, hanem például az öt legnagyobb szénexportőr egyikének számító Ausztráliának is, ahol ma már a háztetőkre szerelt napelem több áramot termelnek, mint a szénerőművek.
A 2022-ig az orosz olajra és földgázra szoruló Európai Unió a megújuló energiákba és hőpumpákba tett beruházásaival volt képes csökkenteni karbonkibocsátását, mely évi 2 százalékos mérséklődést jelez. Ez ráadásul a szén-dioxid kereskedelmben elérhető kreditek csökkenésével tovább gyorsulhat.
Az Egyesült Államok tavaly gyorsabban csökkentette szén-dioxid kibocsátását, ami 3 százalékkal esett vissza, elsősorban a szénfogyasztás zsugorodása miatt. Ez azonban kevés a párizsi egyezményben vállalt klímavédelmi célok eléréséhez, amihez évi 6 százalékkal kellene mérsékelni a szennyezést. Ma már 12 ammerikai állam tűzött ki nettó zéró kibocsátásról szóló célokat.
Noha a tavaly decemberi klímacsúcsot, a COP28-at sok környezetvédő csalódásnak élte meg, a Biden-kormányzat időközben elkezdett lecsapni a legkárosabb üvegházhatású gáz, a metán kibocsátására.
Az amerikai olaj- és gázipar legnagyobb szereplői pedig beleegyeztek azokba az új szabályokba, mely a metánkibocsátás 80-90 százalékos visszaeséséhez vezethet.
Nemcsak az áramtermelés lesz egyre tisztább idén, de a kibocsátások második legnagyobb forrása, a közlekedés is. A környezetvédelem ezen a területen is szép sikereket ért el, így világszerte 36 százalékkal nőtt az elektromos járművek forgalma tavaly az egy évvel korábbihoz képest.
A pozitív hírek nem csak a korábban piacvezető Kínából és az EU-ból érkeznek, de az Egyesült Államokban is azt látjuk, hogy 50 százalékkal nőttek az eladások. Kínában azonban még ennél is gyorsabban javul a helyzet, így az ázsiai országban idén már minden második eladot autó elektromos lehet
A tiszta energiákra való átállás azonban nem csak a szárazföldön, de az égben is zajlik, így a párizsi olimpián bemutatkozik a Volocopter, a világ első elektromos légitaxi szolgáltatása. Ráadásul egy másik francia startup, a Lilium már kihívást is intézett a Volocopterrel szemben.
A klímavédelemhez nem csak a megtermelt tiszta energiára van szükség, hanem annak eltárolására is, hogy kiegyensúlyozható legyen a megújuló energiaforrások változékonysága, és legyen, ami tárolja az elektromos autók üzemanyagát.
Jó hír, hogy az idei év a szilárdtest akkumulátoroké lehet.
A szilárdtest technológia pedig 40 százalékkal növelheti az energiasűrűséget, miközben kisebb eséllyel is kap lángra. Ilyen akkumulátoron olyan autógyártók dolgoznak, mint a Toyota, a Volkswagen, a Mercedes, egyes kínai gyártók vagy épp a Szilícium-völgy startupjai.
Bár sokan kongatják a vészharangot, hogy nem lesz elég nyersanyag, például lítium vagy épp ritkaföldfém az energiaátmenethez, az aggodalom túlzottnak tűnik. A nikkel, a kobalt és a lítium ára is zuhan, hála az új termelési technikáknak. A jelek szerint az elektromos autók terjedéséhez szükséges nyersanyagokból nincsen hiány, az energiaátmenethez nincs szükség a globális kínálat harmadára sem, így ideje azon gondolkozni, hogy mit kezdünk majd a fölösleges napenergiával.
Míg tavaly a szakértők többsége recessziót jósolt a világ legnagyobb gazdasága számára, amit más országok is megéreztek volna, ez végül nem következett be, sőt az amerikai gazdaság a vártnál erősebben teljesített. Az idei előrejelzések pedig továbbra is a fellendülés folytatását várják.
A Mashable által csokorba gyűjtött pozitív hírek itt nem érnek véget, azokban szó esik az infláció leszorításáról, az emelkedő reálbérekről, az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérletek eredményeiről vagy épp a jogok kiterjesztéséről, a műanyagfogyasztás és a szélsőséges szegénység csökkenéséről.
Szóval minden okunk megvan arra, hogy bizakodóak legyünk az idei évben is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.