Nem csitul a feszültség a Balkánon, Koszovó célba vette a szerb bankokat
Az Európai Unió kifogásolja, hogy Koszovó a héten bezáratott hat szerb bankot, amivel Pristina teljesen felszámolta a szerb pénzintézeteket Észak-Koszovóban. A balkáni ország az eurót tette meg az egyetlen legális fizetőeszközévé, így gyakorlatilag betiltotta a szerb dinárt. A lépés feldühítette Belgrádot, amely továbbra is finanszírozza a koszovói szerbek párhuzamos egészségügyi, oktatási és társadalombiztosítási rendszerét – írja a Barrons.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Ugyanakkor Koszovó északi részén a szerbek adják a többséget. Belgrád és Pristina között kiéleződött a feszültség az elmúlt egy évben.
A vitatott jogállású területen zavargások törtek ki tavaly május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak. Az utcai harcokban a feleket szétválasztani próbáló békefenntartó erők mintegy harminc, többségében magyar tagja is megsérült. Tavaly szeptemberben pedig lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között.
Idén áprilisban az észak-koszovói polgármesterek leváltásáról tartott népszavazás a helyi szerbek bojkottja miatt elbukott. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött el egy tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt. A bankok betiltása pedig tovább eszkalálja a feszültséget.
Aszalt szilvával és áfonyával indul a szerb–kínai szabadkereskedelemA kínai elnök látogatását követően Sinisa Mali pénzügyminiszter és a szerb kormány alelnöke azt mondta, a Kínával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény a legfőbb esély az ország gazdaságának fejlődésében. Közölte, hogy Kína magas, 38–68 százalékos vámokkal sújtja a külföldi árut, a július 1-jén érvénybe lépő szabadkereskedelmi megállapodás azonban Szerbia számára vámmentességet jelent. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.