Bezárják a győri börtönt, szállítják át a rabokat

A következő hónapokban kiürítik a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, és a fogvatartottakat más börtönökbe szállítják át – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szerdán, számos biztonsági és fenntarthatósági szemponttal indokolva a döntést.

A BVOP kommunikációs főosztályát vezető Makula György ezredes felidézte azt a márciusi esetet is, amikor 

Bár a szökési kísérletet időben észlelték, tehát a raboknak esélyük sem volt, az azt követő vizsgálat megállapította, hogy az 1910-es években épült börtön leromlott műszaki állapotban van.

A győri börtön mára túlságosan elavult

Ennek mértéke akkora, hogy a biztonságos fogvatartás feltételei nem biztosíthatók teljeskörűen, ez tette lehetővé, hogy a fogvatartottak egy letört fémdarabbal megbontsák a falazatot.

A vizsgálat Makula György szerint azt is feltárta, hogy az épület annyira korszerűtlen, hogy felújítása, átalakítása, a megfelelő biztonságtechnikai eszközökkel történő felszerelése aránytalanul magas költséggel járna.

„Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mára már elavult műszaki megoldások jelentősen növelik a rendkívül költséges üzemeltetést: az ingatlan nem szigetelt, régi nyílászárókkal, korszerűtlen fűtés-, víz- és villamos hálózattal rendelkezik. A mindössze 165 ember fogvatartására szolgáló intézet nem éri el a büntetés-végrehajtási szervezet elhelyezési kapacitásának 1 százalékát sem, üzemeltetési költségei mégis vetekszenek a nagy börtönök rezsijével” – mondta a kommunikációs vezető.

A börtön bezárása nem jár elbocsátásokkal

A BVOP ezért döntött a börtön bezárása és a rabok átszállítása mellett. Makula György elmondta azt is, hogy az intézet kiürítése nem jár elbocsátással, a győri börtönben szolgálatot teljesítőknek új beosztást biztosítanak, és a BVOP különbuszokat indít, hogy a munkatársakat a lakhelyükhöz legközelebb eső, másik börtönben tudják tovább foglalkoztatni.

Makula György elmondta, hogy a digitális forradalom kijelöli a magyar büntetés-végrehajtás férőhely- és szervezetfejlesztési koncepciójának új irányait, ami olyan innovatív kezdeményezésekben nyilvánul meg, mint a csengeri okosbörtönprojekt.

Mint mondta Csengeren egy 1500 ember befogadására képes, új okosbörtön épül. A projekt egyik fő célja a rendkívüli események digitális eszközökkel történő prognosztizálása, megelőzése, valamint a felügyelet munkaterheinek csökkentése, amihez a mesterséges intelligenciát hívják segítségül.

Makula György szerint a cél az, hogy az intézet Európa legkorszerűbb, első high-tech börtöne legyen. A börtön egyébként mintegy 700 munkahelyet is teremt.