Egy unalmas jogász az új miniszterelnök, de a briteknek most Starmer kell

Elsöprő győzelmet aratott a csütörtöki választáson a brit Munkáspárt, amelynek az elnöke, Sir Keir Starmer lesz az ország ritka nagy hatalommal rendelkező miniszterelnöke.

Az egykori emberjogi ügyvéd csak kilenc éve politikus, bár fiatal kora óta aktív a politikában. Londonban született 1962-ben, magániskolába járt, a családjából elsőként jutott be az egyetemre, Oxfordban szerzett jogi diplomát, büntetőjogi ügyészként több nagy horderejű ügyet vitt bíróság elé, ezért a tevékenységéért ütötték lovaggá 2014-ben. Két gyermeke van.

Politikai tevékenységét a Munkáspárt ifjúsági szervezetében kezdte, 2015 óta parlamenti képviselő, támogatta a Brexit-ellenes kampányt, sokáig harcolt egy újabb népszavazásért.

a baloldalról átirányította a politikai közép felé. Megszabadult a szélsőbalosoktól, köztük Corbyntól is, valamint az antiszemita bélyegtől, amely sokáig mérgezte a Munkáspártot.

Munkáscsaládból a hatalomba

Starmer apja a Politico összeállítása szerint csöndes, de autokratikus szerszámkészítő volt, az anyja ápolónő. Gyermeküket az első munkáspárti vezető, Keir Hardie után nevezték el. Kitűnő tanuló volt, ami miatt a testvérei is „szupergyereknek” nevezték.

Az édesanyja egész életében Still-kórtól, egy ritka szisztémás autoinflammatorikus betegségtől szenvedett, pár héttel az után halt meg, hogy a fia parlamenti képviselő lett. Az apja három évvel később hunyt el, de Starmer olyan sokat emlegette őt a kampány során, hogy mém is lett belőle. 

A leendő miniszterelnök azóta is szerény életet él, a kampány alatt maga vitte a bőröndjét, csöndesen és unalmasan beszél, szinte szégyenlős – csupa olyan tulajdonság, ami ugyan általában nem vonzó egy politikai vezetőben, de 

Tom Baldwin újságíró, aki életrajzot írt Starmerről, érzékletesen írt le a különbséget a Munkáspárt jelenlegi vezetője és Tony Blair között, aki utoljára vezette hatalmas győzelemre a pártot. Azzal a példával személtette, hogy hogyan mondja el egy apa a gyerekeinek, hogy elpusztult a család macskája.

„Keir bejönne a hátsó kertből, és közölné, hogy elpusztult a macska, és nem akar erről többet beszélni. De Tony Blair csak mondaná a magáét, áradozna, hogy ez volt a legjobb macskánk, hát nem csodálatos, nem kellene még beszélnünk a macskáról? Más a stílus, de az eredmény ugyanaz – a macska halott” – mondta Baldwin.

Nem szereti a figyelmet

Starmer nem élvezi a nagygyűléseket, mert túl óvatos és szégyenlős, de kiválóan bánik a tüntetőkkel, a dühös emberekkel, őket mesteri módon képes leszerelni.

A testvére, Katy szerint Keir egész életében felnőtt volt, az iskolában megfékezte a kisebbeket zaklatókat. De romantikus is, szereti Mozartot és fiatal korában rendszeresen használt szemfestéket.

– jellemezte a jövendő brit miniszterelnököt.

Nem karizma, hanem metodikus munka

Starmer a CBS szerint sem karizmatikus, ezzel senki sem vádolhatja, de éppen ez a rá jellemző szisztematikus munka tette vonzóvá a Munkáspártot a szavazók számára, és ez a munka most kifizetődött.

Ritkán fordul elő, hogy a brit választók szívesebben bízzák a gazdaságot a Munkáspártra a konzervatívok helyett, de Staremeréknek sikerült ezt elérniük. A befektetői felmérések is azt mutatják, hogy a munkáspárti kormány jobb lesz a részvények és a font szempontjából.

A Munkáspárt óvatosan ígérgetett a kampányban, 

Célul tűzték ki viszont az egészségügyi várólisták ledolgozását, megígérték, hogy hetente további 40 ezer rendelésre, vizsgálatra és műtétre teremtenek lehetőséget azzal, hogy az estékre és a hétvégékre is kiterjesztik a munkát, valamint megduplázza a szkennerek számát.

Az Európai Unióba azonban nem szándékozik visszaléptetni az országot, de újra akarja tárgyalni Brüsszellel a szabad kereskedelmi megállapodást.