BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
francia választások

Francia választások: Le Pen tarolt, de hogyan tovább?

A Nemzeti Tömörülés nagyot nyert vasárnap. A magas részvétel miatt viszont sok körzetben hárman is továbbjutottak a második fordulóba, így a francia választások kimenetele jövő vasárnap a visszalépéseken múlik.

Kevesebb mint egy hónappal az európai uniós választásokon aratott győzelme után a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés újabb elképesztő erődemonstrációt hajtott végre vasárnap, és több mint minden harmadik szavazatot szerzett a francia választások első fordulójában. Jordan Bardella, a 28 éves pártvezető egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ő legyen Franciaország következő miniszterelnöke.

francia választások
Ünnepelnek a Nemzeti Tömörülés támogatói a francia választások első fordulója után / Fotó: AFP

Emmanuel Macron elnök pártja a választási körzetek közel felében kiesett.  Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy Fabien Roussel, a befolyásos kommunista politikus és korábbi elnökjelöltet egyenesen kiütötte a Nemzeti Tömörülés jelöltje.

 Macron elnök vasárnap szinte inkognitóban jelent meg:

bőrdzsekiben, napszemüvegben és baseballsapkában. François Hollande, Macron szocialista elődje szerint (aki vasárnap simán nyert a saját körzetében), Macron „leeresztettnek” tűnt, és parlamenti támogatottsága „romokban hever”.

A francia választási rendszerben az a jelölt jut be a második fordulóba, aki az első fordulóban a körzetében regisztrált szavazók több mint 12,5 százalékának támogatását elnyeri. Ez általában azt jelenti, hogy a második fordulóban az első forduló két legjobb jelöltje csap össze. A mostani voksoláson azonban olyan magas volt a részvétel, hogy a becslések szerint 315 választókerületben egy harmadik jelölt is bejutott a második fordulóba. Így az igazán nagy kérdés az, hogy ők, a harmadik helyen befutó jelöltek mit tesznek majd. 

Macron arra szólította fel a választókat, hogy jövő vasárnap a második fordulóban 

széles, egyértelműen demokratikus és republikánus koalíciót válasszanak.

Macron lelkesítőnek szánt szavai mögött azonban egy mély dilemma húzódik meg. Vagy mindent bedob a radikális pártok megállítására, vagyis saját jelöltjeit lépteti vissza azokban a körzetekben, amelyekben azok harmadikként végeztek, vagy beleáll abba az elég reménytelennek látszó küzdelembe, hogy megmentse egykor domináns mozgalmát (Renaissance) a végső, valószínűleg megsemmisítő vereségtől. 

Közben Marine Le Pen – aki tarolt Franciaország északi részében található választói körzetében arra buzdította a választókat, hogy „mozgósítsanak, hogy a nép nyerjen”, és azt ígérte, hogy „egyetlen francia sem veszíti el jogait”, ha pártja győzedelmeskedik július 7-én.  (Az INSEE, a francia statisztikai hivatal szerint 2020-ban közel 7 millió külföldi élt Franciaországban).

Jordan Bardella, a párt miniszterelnök jelöltje és Le Pen ügyesen osztották meg egymás között a feladatokat. A mindössze 28 éves ifjú politikus választások utáni beszédében a szélsőbaloldalt, az Új Népfrontot támadta, „nemzetünkre nézve egzisztenciális veszélynek” nevezve őket. A szélsőbal meg persze a radikálisoknak ment neki. utcai zavargások törtek ki Párizsban, Lille-ben, Lyonban, Strasbourgban és Marseille-ben, amelyek néhol a rendőrséggel való összecsapásokkal is jártak. Több százan gyűltek össze a párizsi Place de la République téren.

Francia választások – minden a parlamenti matekon múlik

Macront gyakorlatilag megalázták vasárnap. A Nemzeti Tömörülés viszont történelmi előretörést ért el. Bardella miniszterelnöki esélyei jelentősen javultak. Így Európa második legnagyobb gazdaságát a politikai instabilitás veszélye fenyegeti, hiszen Macron elnök marad, s a francia félprezidenciális rendszerben az elnöknek komoly szerepe van a napi politikában.

Biztosra persze még nem lehet menni. Vasárnap este az Ifop, az IPSOS és az Elabe felmérése azt vetítette előre, hogy a Nemzeti Összefogás és szövetségesei 230-310 mandátumot szerezhetnek a Nemzetgyűlésben. (Az abszolút többség 289 mandátumot jelent.)

A bizonytalanság, a radikálisok előretörése ellenére óriási. Két lehetőség rajzolódik ki: Bardella elég szavazatot gyűjthet ahhoz, hogy átlépje a 289 mandátumos küszöböt, vagy – ami valószínűbb – egyetlen párt sem kerül ki jövő vasárnap abszolút többséggel, és Franciaország kormányválságba kerül. Sok szó esik az összetartásról, de egyelőre kevés szó esik egy határozatképtelen parlament lehetőségeiről, illetve a pártok közötti alkuk lehetőségeiről, arról, hogy Bardella milyen koalíciót lenne képes maga mögé állítani. 

A Le Figaro, az ország fő konzervatív lapjának szerkesztője felszólította a választókat, hogy a jövő vasárnapi második fordulóban támogassák a Nemzeti Tömörülést, azzal érvelve, hogy bár Bardella tervei „aggasztóak” lehetnek, egy szélsőjobboldali, radikális kormány mégiscsak jobb lenne, mint egy szélsőbaloldali. Eközben a Libération című baloldali napilap óriási fehér betűkkel, Bardella baljós fekete-fehér fotója fölött azt üzente olvasóinak, hogy „alkossanak egy tömböt” a szélsőjobb ellen.

Az első fordulós választási eredmények után a pártvezetők azon nyomban kiadták a követendő stratégiát támogatóiknak. 

  • A baloldali vezetők, köztük Jean-Luc Mélenchon, felszólították a harmadik helyen álló jelöltjeiket, hogy vonuljanak vissza azokban a körzetekben, ahol a Nemzeti Tömörülés esélyes a győzelemre. 
  • Raphaël Glucksmann szocialista európai parlamenti képviselő ugyanezt üzente, és feltette a költői kérdést: „készek vagyunk-e átadni az országunkat, Victor Hugo, Rabelais országát a Le Pen családnak?”.
  • Edouard Philippe volt miniszterelnök, a Horizons párt vezetője (Le Havre polgármestere) arra szólította fel a harmadik helyezetteket, hogy vonuljanak vissza, hacsak nem Mélenchon France Engedetlen Franciaország nevű pártjával állnak szemben. 
  • Clément Beaune, Macron volt közlekedési minisztere és jelenlegi párizsi képviselőjelöltje azt mondta támogatóinak, hogy bárkit támogassanak, csak a szélsőjobboldalt ne.
  • A jócskán megfogyatkozott konzervatív, Nicolas Sarkozy által alapított Les Républicains párt viszont tegnap estig nem adott ki ilyen ukázt. 

A francia belpolitikában a figyelem tehát a második fordulóra, s azon belül is az igen szokatlan hármas harcokra irányul. Nagyon úgy néz ki, hogy Macron hazárdjátéka nem jött be és az előrehozott választásokkal a politikai káosz felé sodorhatja Franciaországot. Egy, a Politico című lapnak nyilatkozó  bennfentes felidézte Macron egy francia gazdasági vezetőhöz, az előrehozott választások sokkoló bejelentését követő napon intézett szavait: „hetek óta erre készültem, és nagyon örülök”. 

A lábukhoz vágtam a gránátot. Most majd meglátjuk, hogy mit kezdenek vele

idézte Macron szavait a Le Monde. 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.