Vége a lengyel–magyar barátságnak? – Orbán Viktor kemény kritikát fogalmazott meg

Nagyon szigorú, elítélő mondatokat szánt Lengyelország politikai szerepvállalásának változására ma délelőtt az erdélyi Tusványoson Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nevű rendezvényen tartotta meg előadását, amelyről a Világgazdaság részletesen tudósított.

London–Varsó–Kijev

Ebben a beszédben hangzott el, hogy „nincs többé Párizs–Berlin-tengely, vagy ha van, lényegtelen. Helyette van London–Varsó–Kijev. A közvélemény bünteti azt a német, francia politikát, amely nem felel meg az USA érdekeinek. Lengyelország lehet az USA új főhadiszállása Európában. Az a cél, hogy Oroszországot meggyengítsék, Németország pedig túlfejlődjék. Lengyelország ezért adta fel a V4-es tengelyt.”

Orbán Viktor szigora ezután sem engedett. Jelezte, hogy néhány keresetlen, de testvéri szót fog mondani a lengyelekről, „miután rongyosra rugdosták a fenekünket”. A lengyelek a magyar miniszterelnök szerint a legszemforgatóbb politikát folytatják Európában: miközben minket kioktatnak morális alapon, vásárolják az orosz olajat.

Miket lépett Lengyelország?

Ukrajna Oroszország általi megszállása óta, és mert Fehéroroszország több területen is együttműködik Oroszországgal, nem érzi magát biztonságban. Védelmi kiadásait folyamatosan növeli, vezérkari főnöke pedig a hónap elején jelezte: országa totális háborúra készül. Növelni fogja az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon állomásozó csapatok létszámát.

Mindössze kétnapos hír, hogy Nagy-Britannia jövőre 4-6 Eurofighter harci repülőgépet küld a NATO keleti szárnya ellenőrzésére. A gépek a NATO Baltic Air Policing (BAP) nevű missziója keretében érkeznek. Korábbi lengyel bejelentés szerint a Keleti Pajzs keretében 2028-ig a lengyel–fehérorosz és – a Kalinyingrádi terület esetében – a lengyel–orosz határon korszerű térfigyelő- és drónrendszereket telepítenek, terepakadályokat, valamint a lakosság és a katonák számára szánt óvóhelyeket létesítenek.

E hónap elején Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával, amellyel hasonlót 19 másik ország már aláírt. Májusban Lengyelország bejelentette a Keleti Pajzs nevű, 10 milliárd zloty (kb. 2,5 milliárd dollár) értékű program részleteit, amelynek célja a Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határ mentén lévő védelmi rendszerek megerősítése. A programot 2028-ig valósítanák meg. Egy hónappal korábban azt közölték, hogy Lengyelország és Ukrajna közösen kíván fegyvergyárat építeni.

További példák aligha szükségesek, hiszen a felsoroltakból is kiviláglik, hogy Lengyelország és Magyarország Ukrajna-politikája merőben eltér egymástól, igaz, geopolitikailag is eltérően érintik a két országot az események.

Orosz olaj nélkül

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Lengyelország vásárol orosz olajat, miközben Magyarországot morálisan kioktatja.

Lengyelország – amely korábban az egyik legnagyobb oroszországi kőolajimportőr volt – 2023 tavaszán leállította az orosz olaj vásárlását, és elkötelezetten támogatja Ukrajnát a Moszkva különleges hadműveletnek nevezett Oroszország elleni háborúban – ezt tavaly augusztusban írta a Reuters. Ennek ellenére a lengyelországi Orlen – amely az orosz hordókat a Közel-Keletről és az Északi-tengerről származó olajra cserélte – „az orosz olajat szállító tartályhajókat használja, mert alacsony a kereslet irántuk.” Leszögezték ugyanakkor, hogy nem vettek részt semmilyen orosz olajszállításban, és átvizsgálták az összes használt hajójukat, hogy ne sértsék meg az orosz szankciókat.

Mindazonáltal nyílt titok, hogy az orosz olaj közvetítőkön keresztül eljut bárhova, ahonnan megrendelik. Ennek alapján – de a konkrét tények ismerete nélkül – a Világgazdaság nem állíthat semmit a lengyel olajimport eredetéről. Az Orlen csehországi finomítóját azonban valóban táplálja orosz olaj, mégpedig a Barátság vezetéken keresztül. Az évi 5,8 millió tonna nyersolaj feldolgozására képes litvinovi finomító éppen azon dolgozik, hogy átálljon az orosztól eltérő arab, illetve északi-tengeri olajminőség feldolgozására. A váltás első tesztjére tavaly ősszel került sor. Csehország emellett növelte a szintén alternatív olajat hozó Transalpine Pipeline (TAL) vezetéken keresztüli vásárlását is. Az orosz olajtól való teljes függetlenedés fő feltétele a TAL vezeték kapacitásának megnövelése, amit ez év végére várható.