Albánia egyik legszebb folyóját veszélyezteti a turistaáradat

Albániába is özönlenek a turisták, hogy kiélvezzék az ország több száz kilométer hosszú, kristálytiszta tengerpartját. Az igények kielégítése érdekében új létesítmények épülnek, amelyeknek rengeteg vízre van szükségük – ami most veszélybe sodorhatja az ország legszebb folyóját, a Shushicát, amit részben el akarnak terelni.

A több évtizedes mélyszegénység után az ország üdvözli a befektetéseket, de ezeket nem fogadja mindenki örömmel. A Shushica-völgyben található falvak például összefogtak, hogy megakadályozzák azt az új projektet, amely a tengerparti fejlesztésekhez elterelné a folyó vizének egy részét, mivel ez veszélybe sodorja a saját gazdasági túlélésüket.

Harc a vízért

– mondta az AFP francia hírügynökségnek Lulezim Bardhi, az egyik falusi.

A munka még nem kezdődött meg, még várnak a vitatott projekt környezeti hatásait vizsgáló tanulmányra, de már felhalmoztak több száz csövet a kijelölt építkezési területre. Ha megkapják a zöld lámpát, akkor 17 kilométeren keresztül lefektetik a csöveket, és elvezetik a folyót tápláló egyik forrás vizét a tengerpartra.

Öt éve tart a harc

A helyiek azt követelik, hogy teljes egészében mondjanak le a  2019-ben elindított projektről, melynek finanszírozására a KfW német állami tulajdonú banktól kaptak 9,5 millió eurós hitelt (egy euró 390 forint).

Egy másik falubeli szerint a hatóságok korábban is dédelgettek már hasonló terveket, de azok a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások miatt mindig dugába dőltek.

A 80 kilométer hosszú Shushica egyike a Vjosa több mellékfolyójának. 

amelyet az albán kormány tavaly nemzeti parki státusszal ruházott fel. A besorolás a legmagasabb szintű védelmet garantálja a folyó és mellékfolyói számára.

A védelem kevés

„A nemzeti parkban tilos a folyó vizét elvezetni. Egy ilyen projekt nemcsak a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára lenne hatással, hanem a helyi gazdaságra is, amely a folyótól függ” – figyelmeztetett Besjana Guri, az EcoAlbania természetvédelmi csoport munkatársa.

Mirela Kumbaro környezetvédelmi miniszter elutasította a vádakat. „A forrás, amelyet a szóban forgó vízvezetékhez használnak majd, nem a nemzeti parkon belül van” – mondta, és megvédte a kormány beruházásokat ösztönző terveit.

„Az albán kormány nem rejtette véka alá azon törekvését, hogy fenntartható, elit turizmust fejlesszen a környezettel összhangban” – tette hozzá, de nem győzte meg a helyieket. Júliusban már nem csupán albánok tüntettek a brataji kőhídnál a projekt ellen, hanem Boszniából is érkeztek tiltakozók.

A klímaváltozás is ront a helyzeten

Tetézi a problémákat, hogy a helyiek szerint a klímaváltozás már érezteti a hatását, 

Bár Albánia több mint 150 folyóval és patakkal rendelkezik, és vizekben gazdag, a rossz gazdálkodás gyakori vízhiányt okoz.

„Az éghajlatváltozás miatt minden forgatókönyvre fel kell készülni” – figyelmeztetett Ferdinand Bego, a tiranai egyetem természettudományi professzora, aki szerint a „kék aranyért” folytatott küzdelem az új évezred fő kihívása.

A biztonság miatt is népszerű Albánia

Albánia egyébként biztonságos országnak számít, az ország idei bűnözési indexe 45,4 pont, ami nagyjából megegyezik Kanadáéval. A World Nomads honlap szerint ugyan kisebb bűncselekmények előfordulnak, de viszonylag ritkábban, mint más európai országokban, 

A hitelkártyacsalások viszont gyakoriak, a portál ezért azt javasolja az turistáknak, hogy a tranzakciók során sose veszítsék szem elől a kártyájukat, és legyenek óvatosak az ATM-eknél is. Nézzenek körül, nem figyeli-e valaki a PIN-kód bevitelét, ellenőrizzék, hogy nincs-e gyanús eszköz az ATM-hez csatlakoztatva. Használják a biztonságos, jól felügyelt területeken elhelyezett automatákat, ideális esetben a bank épületében, nyitvatartási időben.

Albánia még az egyedül utazó nők számára is biztonságos ugyan, azonban náluk sem árt az óvatosság: öltözzenek visszafogottan, ne sétáljanak egyedül éjszaka, és ne árulják el idegeneknek, hol szállnak meg.