Izrael legnagyobb támogatójának, az Egyesült Államoknak nem érdeke az izraeli háború kiszélesítése, aminek a megakadályozásán a diplomatái lázasan dolgoznak. A zsidó államban azonban korántsem ennyire egyértelmű a helyzet, a politikailag és etnikailag megosztott országban szélsőséges álláspontok csapnak össze a további lépésekről.
Yoav Gallant védelmi miniszter szerint a béke felé kellene mozdulni a totális háború helyett: a Gázai övezetben mihamarabb tűzszünetre van szükség, hogy a túszok hazatérhesenek, és ugyanígy a libanoni határon is enyhíteni kell a feszültséget, hogy kilenc hónap után visszaköltözhessenek a határ mentéről kitelepített zsidók.
A háború ellenzői úgy látják, hogy az izraeli tartalékosok kimerültek, a gazdaság nehéz helyzetbe került, és az országnak ahhoz is időre van szüksége, hogy feltöltse fegyverkészletét.
Mint ismert, a Hamász már 2023 szeptemberében célba vette Izraelt, október 7-én pedig terrortámadást indított ellene. Egy nappal később a terrorszervezet szövetségese, a libanoni parlamenti erő, a Hezbollah is rakétákat indított az ország felé. A libanoni milícia azóta is, kisebb intenzitással ugyan, de folyamatosan lövi a zsidó állam közeli részeit, ami miatt 60 ezer zsidó lakos kényszerült elhagyni az otthonát. |
Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter azonban a Hezbollah megtámadására szólított fel, akárcsak a kormányfő jobboldali Likud pártjának tagjai és a centrista Nemzeti Egysépárt elnöke, Benny Gantz. Úgy gondolják, megérett az idő, hogy Izrael elejét vegye a síita milícia hónapok óta tartó, folyamatos támadásainak. A Libanonnal közös határ védelméért felelős katonai részleg vezetése is agresszívebb fellépést sürget.
Yoav Kisch oktatási miniszter a hét végén kijelentette: „A Hezbollah elleni háború nélkül nem látok módot rá, hogy a lakosok visszatérjenek Észak-Izraelbe.”
Izraelben sokan azzal is érvelnek, hogy a diplomáciai megállapodás csak elodázná az elkerülhetetlen háborút a Hezbollahhal.
Amir Avivi, az izraeli hadsereg gázai hadosztályának volt parancsnokhelyettese arról beszélt, hogy
hatalmas különbség van abban, hogy ki támad először, mivel egy megelőző támadással megsemmisíthetnék a Hezbollah képességeinek 80-85 százalékát. Fordított sorrendben azonban pusztító lehet a háború Izraelben is.
Benjámín Netanjáhú miniszterelnök nehéz helyzetben van, hogy a két álláspontot közelebb hozza egymáshoz. Kijelentette, hogy nem akar háborút, de ha a Hezbollah támad, akkor garantálja, hogy súlyos árat fizet érte. Csakhogy Izrael nemrég megölte a Hezbollah egyik magas rangú parancsnokát, amit a síiták várhatóan nem hagynak válasz nélkül.
A mérlegelés tárgya az is, hogy a Hezbollahhal szembeni fellépés befolyásolja a gázai tűzszüneti tárgyalásokat és a Hamász túszainak helyzetét. Mivel a két militáns csoport támogatja egymást, ha Izrael erősebben konfrontálódna a Hezbollahhal, a Gázában raboskodó izraeli túszok helyzete tovább romolhatna.
A diplomáciai megállapodás, bár előnyösebb, jelenleg valószínűtlen.
Ezt gondolhatja az Egyesült Államok is, amire a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, John Kirby utalt, valamint ezen az állásponton van Amos Yadlin nemzetbiztonsági tanácsadó is.
A szakértők az Izrael és a Hezbollah közötti háborút már régóta elkerülhetetlennek tartják, a kérdés az, hogy mikor következik be.
Yadlin úgy véli, hogy Izraelnek meg kellene várnia, hogy először a Hezbollah támadjon, hogy megadja az okot a jogos válaszcsapásra. A bejrúti és a teheráni gyilkosságok miatti várható megtorlócsapás Irán és a Hezbollah részéről megadná Izraelnek a megfelelő indoklást egy kemény válaszcsapásra.
Mivel a helyzet fokozódik, és nem tudni, hogy Irán és szövetségesei mikor és hogyan támadnak, az izraeli hadsereget a legmagasabb készültségbe helyezték, és csapatokat küldtek a Libanonnal közös határra. Emellett az Egyesült Államok is pluszerőket rendelt Izrael védelmére.
A Hezbollah Irán legerősebb helyettesítő szövetségese avagy proxija, a megtámadásával Izrael közvetlen konfrontációt kockáztat Teheránnal, ami pedig vélhetően teljes körű regionális háborúhoz vezet.
Sőt, a konfliktusba bevonódhat az Egyesült Államok és az európai országok egy része is.
Pontosan ezért dolgoznak megfeszítetten a nyugati országok diplomatái, hogy elkerüljék ezt a forgatókönyvet.
Azt is figyelembe kell venni, hogy mivel a Hezbollah uralja Libanon egy részét, a megtámadása azt is jelenti, hogy Izrael totális háborút indít a libanoni állam ellen is.
Mivel a Hezbollah leginkább egy jól felfegyverzett hadseregre hasonlít, van elég fegyvere és katonája ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon Izraelnek, a zsidó állam célja az lehet, hogy lerombolja a dél-libanoni falvakat, és ott ütközőzónát hozzon létre. Biztonsági elemzők szerint azonban az izraeli oldalon is mindenképpen lesznek civil áldozatok.
Az Israel Democracy Institute közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 67 százaléka támogatja az agresszívabb fellépést a Hezbollahhal szemben, és 42 százalékuk szerint ennek egyik eleme, hogy kárt tegyenek a milícia libanoni infrastruktúrájában – foglalta össze a The Wall Street Journal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.