A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása sok problémára megoldás lenne

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden részt vett a Berlini Folyamat keretein belül megvalósuló Nyugat-Balkán Üzleti Konferencián. A konferencia legfontosabb témáit a nyugat-balkáni regionális együttműködés elmélyítése, a térség országainak európai uniós integrációja, valamint a zöldenergia és a digitalizáció ezekben a folyamatokban betöltött szerepe szolgáltatta. A tárcavezető munkaebéd keretei között találkozott Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszterrel, Tomislav Momirovic szerb bel- és külkereskedelmi miniszterrel, Blendi Gonxhja albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterrel, Ljiljana Lovric bosznia-hercegovinai külkereskedelmi és gazdasági ügyekért felelős miniszterhelyettessel, Rozeta Hajdari koszovói ipari, vállalkozási és kereskedelmi miniszterrel, Besar Durmishi észak-macedón gazdasági és munkaügyi miniszterrel és Nik Gjeloshaj montenegrói gazdaságfejlesztési miniszterrel – írta keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A 2009 és 2023 közötti időszakban a gazdasági növekedés üteme a nyugat-balkáni országok esetében átlagosan 2,8 százalékot tett ki, a Covid -járványt követő 2021–2023-as helyreállási időszakban pedig 5,3 százalék volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa szerint a Nyugat-Balkán országainak GDP-je idén átlagosan 3,2 százalékkal bővülhet, a 2025–2029-es időszakban pedig 3,5 százalékkal nőhet. Ez a növekedés erőteljesebb, mint a világgazdaság egészére várt 3,1 százalékos ütem, ráadásul az eurózóna 1,3 százalékra becsült átlagos GDP növekedését is felülmúlja.

Az üzleti konferencián elmondott beszédében Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy a nyugat-balkáni országok mielőbb csatlakozzanak a közösséghez, hiszen ezzel egy új lendületet adhatnak az uniós gazdaságnak, ami az európai versenyképesség megmentésének egy lehetséges formája lehet.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Európának versenyképesebbé kell válnia, ha nem akar lemaradni globális versenytársaival szemben. Éppen emiatt a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának támogatása mellett a magyar soros elnökség keretében kidolgozás alatt áll egy új versenyképességi megállapodás, amely októberben kerül bemutatásra. A versenyképesség kulcsát

• a konnektivitás megőrzése,
• a stratégiai partnerségek széles hálózatának létrehozása jelentheti,
• ami erősebbé teheti az uniót.

A magyar kormány álláspontja szerint gazdasági semlegességre, a gazdaság találkozási pont jellegének erősítésére kell törekedni, ahol a nyugati és keleti tőke, valamint technológia összekapcsolódik. Nagy Márton elmondta, hogy a Berlini Folyamat több kiemelt projektje mutat pozitív példát erre, ráadásul az autópályák, vasutak vagy a transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó fejlesztése kifejezetten kedvező hazánk számára is. Ezért a regionális együttműködés elmélyítése érdekében ezen fejlesztések széles körű támogatására van szükség, amely az Európai Unió és a térség országai számára is kölcsönösen előnyös.

A Berlini Folyamatot 2014-ben hozták létre a nyugat-balkáni hat ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Koszovó) és a Berlini Folyamat fogadó országai, valamint az EU közötti együttműködés fokozására szolgáló platformként. Fennállásának 10 éve alatt a Western Balkans Investment Framework (WBIF) 24 kiemelt projektet hagyott jóvá, összesen mintegy 3,4 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon körül-belül 1350 milliárd forint) értékben.