Akár kétszer is pénzhez juthatnak az Európai Uniótól egyes projektek az Euróapi Számvevőszék frissen közzétett különjelentése szerint, ugyanis a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) egy új, nem a tényleges költségeken alapuló finanszírozási mechanizmust alkalmaz – derül ki az Európai Számvevőszék hétfői közleményéből.
A számvevőszék szerint ugyanis átfedés lehet az RRF által nyújtott és a hagyományos költségvetésből származó finanszírozás között, amit a meglévő kontrollmechanizmusok nem képesek kiszűrni.
A kettős finanszírozás kockázatának oka az, hogy eddig a tagállamok közötti, illetve azokon belüli társadalmi és területi kohéziót kizárólag a kohéziós politikai alapok és az európai hálózatfinanszírozási eszköz forrásai biztosították, ebben a költségvetési ciklusban az előbbire 358 milliárd euró, az utóbbira 34 milliárd euró jutott. Azonban a 2021-ben, 648 milliárd eurós kerettel létrehozott RRF is finanszírozhat hasonló tevékenységeket, ráadásul
az RRF révén először jelenik meg széles körben költségfüggetlen uniós pénzügyi támogatás.
Ez pedig a számvevőszék szerint felveti annak a kockázatát, hogy ugyanazt kétszer finanszírozza az unió.
Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag szerint pedig a kettős finanszírozás az uniós pénzek helytelen felhasználását jelenti, az uniós adófizetők pénzének a pazarlását. Ezt azonban a jelenlegi rendszerek nem tudják megakadályozni. Noha az RRF finanszírozási modelljét az egyszerűsítés miatt vezették be, ez nem járhat a közösség pénzügyi érdekeinek a sérülésével.
A számvevőszék a jogi keretek problémáira is felhívja a figyelmet, mondván, a kettős finanszírozás jogi meghatározása az RRF esetében azért sem célszerű, mert ott a kifizetések nem költségfüggők, hanem mérföldkövek és célértékek teljesítését jutalmazzák. Az RRF-finanszírozás egy tetemes részét (reformok és más tevékenységek) az Európai Bizottság mentesnek ítélt a kettős finanszírozás kockázatától, ám a számvevőszék nem ért egyet ezzel. Ehelyett arra hívják fel a figyelmet, hogy
egyértelmű rendelkezések híján az is bizonytalan, hogy milyen ellenőrzések kezelhetik eredményesen ezt a kockázatot.
További probléma az is a tagállamok szempontjából, hogy az intézkedések számos irányítási szintet érintenek, ami nehezíti a koordinációt és a felügyeletet is. Lényegében így a kettős finanszírozás kizárása a kedvezményezettek önbevallásán múlik. A legtöbb keresztellenőrzést manuálisan végzik, ami azt is jelzi, hogy ezeket nem lehet a szükséges volumenben végrehajtani, miközben az informatikai rendszerek sem interoperábilisak. Ugyanakkor a számvevőszék szerint a gyakorlatban a tagállamok igyekeznek elkerülni, hogy konkrét intézkedéseknél az RRF-ből nyújtott támogatást más uniós forrásokkal ötvözzék.
Az Európai Bizottság által a kettős finanszírozás kizárhatóságára adott biztosítékok kevés bizonyítékon alapulnak, főként a program kialakításának gyengesége miatt. A számvevőszék szerint a brüsszeli testület valójában nem ismeri a források helyszíni felhasználásának részleteit, például az egyes országokban a támogatások végső címzettjeinek teljes listájához sem fér hozzá közvetlenül.
A jelenlegi kapacitás tehát nem elegendő a kettős finanszírozás lehetséges eseteinek megelőzésére és felderítésére.
A számvevőszék szerint nem sokkal a jelentésük elkészülte után az Európai Bizottság közölte, hogy azonosította az RRF forrásait érintő kettős finanszírozás első két lehetséges esetét. A számvevőszék szerint ez alighanem annak a jele, hogy a rendelkezésre álló eszközök nem alkalmasak a kettős finanszírozás felderítésére, és így nem is eredményesek ezen a téren.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.