késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ibrahim Akilt 1983 áprilisa óta keresték az amerikaiak, akkor egy ezer kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautó áthajtott a bejrúti amerikai nagykövetség kapuján, és az épületbe csapódott. A robbanás a földdel tette egyelővé az épületet, és 63 embert ölt meg, köztük 52 amerikai és libanoni alkalmazottat.
A brit Telegraph cikke szerint a Hezbollah egyik magas rangú parancsnokának a fejére
7 millió dolláros amerikai vérdíjat tűztek ki,
állítólag pénteken megölték őt az izraeliek egy bejrúti támadásban.
Biztonsági források szerint a Tahszin néven is ismert Akil volt a fő célpontja a támadásnak, amelyet a Hezbollah fellegvárának tartott bejrúti külváros ellen elkövettek. A halálhírét a Hezbollah nem, de egy, a szervezethez közeli forrás megerősítette a francia AFP hírügynökségnek.
A Hezbollah azonban annyit közölt, hogy csapást mértek egy izraeli hírszerző bázisra, amely állításuk szerint a nem részletezett „merényletekért” felelős.
Akil vette át Fuad Shukr helyét
Akil feltehetően a hatvanas éveiben járt, a Hezbollah második számú vezetője volt Hasszán Naszrallah után, miután júliusban egy bejrúti légicsapásban meghalt Fuad Shukr.
Csak árnyékparancsoknak nevezték, mert
évtizedek óta nem készült róla ismert fénykép.
Ő volt az Irán által támogatott milícia Radvannak nevezett különleges egységének a parancsnoka; az egység állítólag súlyos veszteségeket szenvedett a kétnapos csipogós és walki-talkie-s robbanásokban.
Akil tagja volt a Hezbollah legmagasabb rangú katonai parancsnokságának, a Dzsihád Tanácsnak is. A meggyilkolása arra utal, hogy Izrael meglehetősen gyorsan megpróbál leszámolni a szervezet magas rangú vezetőivel.
Terrorista múlt
Az amerikai külügyminisztérium szerint Akil vezető tagja volt az Iszlám Dzsihád Szervezetnek (IJU), egy libanoni síita milíciának, amely az 1980-as években, a libanoni polgárháború idején folytatott tevékenységéről ismert.
A terrorcsoport vállalta a felelősséget a bejrúti amerikai nagykövetség elleni 1983-as merényletekért. A 63 halálos áldozat között nyolc CIA-tiszt is volt, ez volt az ügynökség történetének legnagyobb embervesztesége.
Öt hónappal később, 1983. október 23-án az IJU egy második öngyilkos merényletet is végrehajtott az amerikai tengerészgyalogság laktanyája ellen, 241 amerikai katona halálát okozva. Másodpercekkel később egy második merénylő 58 francia ejtőernyőst és hat libanoni civilt ölt meg.
Akil vélhetően mindkét támadás kitervelésében segédkezett. Azzal is vádolják, hogy az 1980-as években amerikai és német túszokat ejtett Libanonban.
Ibrahim Akil mellett tíz másik vezetővel is végeztek az izraeliekAz izraeli hadsereg szóvivője szerint a pénteki bejrúti légicsapásban Ibrahim Akil mellett meghalt a Hezbollah tíz másik magas rangú katonai vezetője is. „Ez a likvidálás Izrael polgárainak védelmét szolgálja” – mondta a sajtónak adott rövid nyilatkozatában, hozzátéve, hogy Izrael nem törekszik regionális eszkalációra. Herci Halevi izraeli vezérkari főnök szerint a megölt parancsnokok évek óta készültek egy október 7-ihez hasonló támadásra Izraelben. „Elintéztük őket, ahogyan elintézünk majd mindenkit, aki izraeli állampolgárok biztonságát fenyegeti” – idézte a szavait a Jerusalem Post. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.