Európának kevésbé kellene a kínai technológiára támaszkodnia Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint, aki egy interjúban azt is elmondta, hogy a kontinens ezzel megmutathatná azt is, hogy tanult a túlzottan egyetlen szállítóra támaszkodás leckéjéből az orosz kőolaj és földgáz példáján.
A Financial Timesnak nyilatkozó politikus elmondta azt is, hogy az európaiaknak a hozzáállásukon is változtatni kell, hiszren az a békeidőkön alapul, valamint észre kell venniük Peking szerepét is az Ukrajna elleni orosz háborúban. Véleménye szerint ugyanis Oroszország nem lenne képes folytatni az ukrajnai háborút és azt, amit a világ más részein csinál, Kína támogatása nélkül.
A kínai technológiára való támaszkodás helyett Frederiksen a saját fejlesztéseket javasolja Európának, ám arról nem nyilatkozott, hogy szükségesek-e a kereskedelmi korlátozások a kínai kötelék oldásához. A Csehországban rendezett Globsec fórum partvonalán nyilatkozó miniszterelnök hozzátette, hogy
minden ország közül Kína van leginkább abban a helyzetben, hogy megállítsa az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Joseph Wu, a tajvani nemzetbiztonsági tanács főtitkára egy másik nyilatkozatban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak a saját ipara fejlesztése helyett a hasonló gondolkodásmódú országokkal való kereskedelem és a demokratikus, rugalmas ellátási láncok kiépítésével kellene csökkentenie a kínai függést.
Ebben partner lehet többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea vagy épp Tajvan.
Azzal azonban Wu is egyetértett, hogy a kínai technológiai függés veszélyes lehet, hiszen, ahogy az orosz energiahordozók is hirtelen eszközzé váltak az Ukrajna elleni invázió után, úgy ez a kínai javakkal is megtörténhet. Ezért a kockázatokkal nem törődő kereskedelem fegyvert adhat Peking kezébe az európai országokkal szemben. Wu szerint hiába beszélnek sokat a kockázatmentesítésről, sok ország továbbra is a Kínával folytatott kereskedelem növelésén gondolkozik. A Bundesbank adatai szerint például Németország kínai működőtőke-beruházásai élesen emelkedtek idén.
Frederiksen felvetette az orosz árnyékflotta ügyét is, amely ellen szerinte az EU-nak kellene fellépnie. Mint mondta, a háború 2022-es kezdete óta több mint 200 orosz olajtanker kelt át a dán szorosokon, ami környezeti veszélyt is okoz, és amivel valamit kezdeni kell. Azt azonban nem mondta ki, hogy hazája megtiltaná a hajóknak az áthaladást a felségvizein, noha a lehetőség időről időre fel szokott merülni a közbeszédben.
A dán kormányfő sürgette a további nyugati fegyverszállításokat Ukrajna számára – Dánia már F-16-os vadászgépeket is adott Kijevnek –, és azt is, hogy töröljék el a fegyverek használatára vonatkozó vörös vonalakat, csak annyit követeljenek az ukránoktól, hogy a nemzetközi jog keretein belül használjá őket. Mint mondta, a tétovázásra már nincs idő egy olyan háborúban, amelynek globális következményei lesznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.