BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szijjártó Péter: jövő héten Budapesten tárgyal az ukrán külügyminiszter

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter hétfőn egy interjúban bejelentette, hogy a jövő hét folyamán Budapestre érkezik az ukrán diplomácia nemrégiben kinevezett új vezetője, Andrij Szibiha.

Orbán Viktor kormányfő az árvízhelyzet miatt nem tudott elutazni az ENSZ közgyűlésére New Yorkba, így az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyettesíti a kormányfőt. A tárcavezető több témában is felszólal majd, egyúttal az uniós külügyminiszterek találkozóján is részt vesz, amit szintén az ENSZ székhelyén tartanak. 

SZIJJÁRTÓ Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlésének jövővel foglalkozó csúcstalálkozóján New Yorkban 2024. szeptember 23-án/Fotó: MTI/KKM

A miniszter az Indexnek nyilatkozva megerősítette, hogy ukrán kollégájával ezúttal nem lesz találkozó, hiszen a Dmitro Kulebát nemrégiben váltó Andrij Szibiha a jövő héten Budapestre érkezik. A megbeszélés várható témái közt kiemelt helyen szerepel a hazánk által sokat kritizált ukrán kisebbségi törvény is.

Szijjártó Péter korábban a nap folyamán az ENSZ közgyűlésén felszólalva úgy fogalmazott, alapvető változásra lenne szükség a nemzetközi politikában a jelenlegi súlyos válságok megoldásához, elsősorban vissza kellene térni a kölcsönös tisztelet talajára, és nem lenne szabad, hogy a béke szitokszó legyen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.

„A világnak körülbelül harminc pontján zajlik most valamilyen háború, fegyveres konfliktus. Ebből kettő olyan, amely a globális biztonságot pillanatok alatt alá tudja ásni. Ráadásul mindkét konfliktus jelenleg az eszkalációs szakaszában van, vagy legalábbis az eszkaláció veszélye rendkívül magas”

– mutatott rá. 

Majd emlékeztetett, hogy mind a közel-keleti, mind az ukrajnai konfliktus esetében eddig sikertelenek voltak a béketörekvések. Tudatta, hogy hétfőn és kedden jövőről szóló csúcstalálkozót tartanak, amelynek során eredetileg még a vízellátásról, a népességnövekedésből fakadó kihívásokról, a zöld átállásról lett volna szó, azonban a körülmények mára teljes mértékben megváltoztak, ezek a rendkívül fontos ügyek hátrébb szorultak a napirenden, és a háború vagy béke kérdése került a fókuszba.

„A kérdés, hogy megelőzhető-e a harmadik világháború, megelőzhető-e az, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus világháborúvá terebélyesedjen, és a globális békepárti többség érvényt tud-e szerezni annak, hogy végre a ­»béke« ne egy szitokszó legyen a globális politikában” – jelentette ki. Majd leszögezte, hogy ő maga is fel fog szólalni az értekezleten, és arra fogja felhívni a figyelmet, hogy a nemzetközi politikának alapvetően meg kell változnia a jelenlegi súlyos kihívások megoldásához. 

„A nemzetközi politikának vissza kellene térnie a kölcsönös tisztelet talajára. A nemzetközi politikában a diplomácia kellene, hogy jelentse az eszköztárat, párbeszédre kellene építeni a nemzetközi politikát” – sorolta. 

„Nem szabad, hogy a 'béke' szitokszó legyen, nem szabad, hogy a béke mellett érvelőket megpróbálják hitelteleníteni. Nem szabad, hogy a nemzeti alapon patrióta álláspontot képviselő politikusokat akár a politikai, jogi vagy fizikai megsemmisítés eszközével fenyegessék”

 – folytatta. 

„Azaz egy ilyen fundamentális, alapvető változás kell a nemzetközi politikában. Ha ez nem tud sikerülni, akkor én nem tudom, hogyan fogja tudni a világ megvédeni magát ezektől a rendkívül súlyos biztonsági kihívásoktól” – hangsúlyozta. 

Szijjártó Péter a csádi, a kongói és az ománi kollégájával tervezett találkozói kapcsán arról beszélt, hogy Európában és általában véve a transzatlanti közösségben egyfajta „varázsszóként” szokták kimondani a globális Dél fogalmát, vagyis azt, hogy a világ többi részével is kapcsolatot kell tartani. 

„De sajnos az európai kollégáink ezt a kapcsolatot úgy képzelik el, hogy a globális Dél országai csinálják azt, amit mi mondunk. És nyilvánvalóan a globális Dél országai erre a legkevésbé sem vevők. Látni kell, hogy a globális Dél országainak elegük van abból, hogy egy Európában zajló háború miatt folyamatosan nehézségekkel néznek szembe”

– mondta. 

„Van Európában egy háború, emiatt náluk magas az infláció, magasak az energiaárak, élelmiszerellátási problémák vannak, és nem értik, az európaiak miért terítik ki a saját nehézségeiket az egész világra” – tette hozzá. Illetve arra is kitért, hogy az európai álláspont minden fegyveres konfliktus esetén az volt, hogy be kell szüntetni a harcokat, le kell ülniük a feleknek a tárgyalóasztalhoz, és diplomáciai megoldást kell találni. 

„Amikor aztán Európában zajlik a háború, akkor akik ezt az álláspontot képviselik, azokat lenyomják, azokat folyamatosan támadják, azok Putyin bábjai, meg az oroszok kémei, s gyakorlatilag Európa maga tüzeli azt a konfliktust, ami ott zajlik” – fogalmazott. „Ez globálisan okoz nehézséget számtalan olyan országnak, akiknek semmi közük nincs ehhez, akiknek semmi felelősségük nincs ebben, s nem értik, hogy nekik miért kell megfizetni egy olyan háborúnak az árát, ami tőlük sok ezer kilométerre van. Megjegyzem, mi sem értjük, hogy nekünk, akik a szomszédban vagyunk, miért kell megfizetni a szomszédban zajló háború árát, amikor semmi közünk nincs hozzá” – húzta alá.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.