Rekordméretű forrás az egészségügyben

Tartósan magasan maradhat az egészségügyi közkiadás. Az idén már elérheti a bruttó hazai termék 6-6,5 százalékát, és a következő években akár még növekedhet is

– mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakember hozzátette:

az orvosok béremelése vagy az alapellátás növekvő finanszírozása nem egyszeri kiadás, minden évben meg fog jelenni a költségvetésben.

Hangsúlyozta, hogy az ágazatra fordított közkiadások legmagasabb szintje mostanáig 6 százalék alatt maradt, az idén megdöntheti a kormány az eddigi csúcsot.

Tavaly az egészségügyi ráfordítások jelentősen megemelkedtek, miután a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi alapból különböző jogcímeken

összesen 1127 milliárd forintot csoportosított át a kormány, ezzel a kiadások összértéke elérhette a 3000 milliárd forintot.

A járvány elleni védekezési alapból kifizetett 1027 milliárd forint biztosította például az egészségügyi célú eszközbeszerzéseket, az infrastrukturális fejlesztéseket, köztük a kiskunhalasi járványkórház felállítását és az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatását is. Csak ez utóbbi, az orvosok, ápolók munkáját elismerő tétel 100 milliárd forintot meghaladó költséget tett ki. Ezenfelül a gazdaságfejlesztési forrásokból valósult meg a hazai egészségipar támogatása, az ellátásbiztonság növelésére pedig 100 milliárdot különített el a kabinet.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke lapunknak úgy számolt, hogy

az 1000 milliárd forintos átcsoportosítással 2 százalékponttal, a GDP 6,2 százalékára ugrott az ágazat közkiadásainak aránya.

Sinkó Eszter ezzel szemben kisebb számról beszélt, hozzátéve, hogy kérdéses a járványügyi védekezés során beszerzett egészségügyi eszközök elszámolhatósága. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2020-ban 290 milliárddal költött többet az egészségügy napi működtetésére, mint 2019-ben.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár nominálisan egyre több forrásból gazdálkodott az ágazat az elmúlt években, a bruttó hazai termék arányában az elmúlt bő 15 évben több mint 1 százalékponttal csökkentek az egészségügyi ráfordítások. A tavalyi év tehát mindenképpen fordulatot hozott.

Sinkó Eszter jelezte, hogy az orvosok béremelése és az alapellátás többletfinanszírozása miatt már­ciusig már 300 milliárd forint többletkiadásnál tart az idei költségvetés, és az év hátralévő részében az egészségügyi ellátásra nehezedő nyomás miatt számos pluszköltségre lehet még számítani.

Hozzátette: ha a kórházigazgatók megfelelő jelzéseket küldenek a drámai szakdolgozói ellátottságról, akkor előfordulhat, hogy a kormány rákényszerül, hogy fél évvel előre hozza a jövő januártól esedékes béremelést. Mint ismert, 2022. január 1-jétől 30 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére, a kamara azonban szeretné előre hozni a megígért béremelést, amely újabb 100 milliárd forintos tétel lenne az idei költségvetésben. Ráadásul – közölte a szakember – a kórházak adósságállományát szintén rendeznie kell majd a kormánynak, ez pedig még tovább növeli a kassza kiadásait.