Nincsenek tisztában jogaikkal a szemüvegesek

Az idén lett nagykorú az a rendelet, amely szerint a munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló éleslátásához szükséges szemüveget. A Világgazdaságnak nyilatkozó munkajogász szerint a munkavállalók többsége nem is tud e jogszabályról, ezért nem is kérik számon a munkáltatókon szemüvegük támogatását. Az irodai munkavégzéshez adott szemüveg adómentes elszámolásának feltételei szigorúak, így csak szűk körben van rá lehetőség. Az 1999-es rendelet szerint a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni azt a munkavállalót látásvizsgálat céljából, aki rendszeresen, legalább napi négy órán keresztül a képernyő előtt dolgozik. Ezt a vizsgálatot még a képernyős munkavégzés megkezdése előtt kell elvégezni, majd kétévenként megismételni. A rendelet nem rögzíti, hogy a munkáltató mekkora összeget köteles megtéríteni a szemüveg vagy a kontaktlencse árából.

A Magyar Látszerész Szövetség adatai szerint másfél millió magyarországi lakos még sosem vett részt szemvizsgálaton, pedig nem látnak jól. A szövetség, többek közt azért, hogy a helyzeten javítson, 2005 óta minden októberben megrendezi a látás hónapját. Az indulás évében 30 ezren, tavaly már 65 ezren vettek részt az októberi szűrővizsgálaton. A rövidlátás főleg fiatalkorban romolhat, így akár egy-két évente is új szemüvegre lehet szükség. Időskorban az olvasószemüveget kell két-három évente cserélni. Olvasáshoz 45 éves korban általában már 0,5 dioptriás szemüvegre van szükség, 60-65 éves korban pedig 2,5-3 dioptriásra. Az időskor húsz éve alatt legalább háromszor, négyszer kell cserélni az olvasószemüveget – mondta a Világgazdaságnak Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának professzora.

Németh János tájékoztatása szerint egy átlagos, egyszerű távollátásra és egész napos viselésre alkalmas szemüveg 20–50 ezer forintba kerül. Az olvasószemüvegek valamivel olcsóbbak, az árak 20–30 ezer forint közé tehetők. Vannak ennél lényegesen olcsóbb olvasószemüvegek is szupermarketekben vagy drogériákban, de ezeket szakmailag nem javasolják, mert nem illeszkednek az illető egyéni igényeihez, mindenekelőtt a két szem között sokszor fennálló eltéréshez – mondta a professzor. Magyarországon az ötvenévesnél idősebbek 30-50 százalékának van távollátó-szemüvege, 70-90 százalékuknak pedig olvasó. Már akad olyan speciális kontaktlencse, amely lassíthatja a rövidlátás romlását – mondta Németh János.

Egy nemzetközi kutatás szerint 2000-ben az európai lakosság 20,5 százaléka volt rövidlátó – vagyis viselt szemüveget azért, hogy távolra élesebben lásson – az arányuk 2010-re 7 százalékkal nőtt, 2050-re pedig elérheti az 50 százalékot. Tizenhét éve a 24–30 évesek 30 százaléka volt rövidlátó, ebben a korosztályban volt a legtöbb szemüveges. A legkevesebb rövidlátó a 80 évesek között volt. A tanulmány szerint 2050-re jelentősen tágul a korcsoport, vagyis már a 20–40 évesek 55 százaléka lesz rövidlátó, a 80 éveseknél pedig a mostani hússzorosára nő a rövidlátók aránya.