Egy évvel a tavaly májusi alapkőletétel után már elkészült a komplexum első, technikai célokat szolgáló épülete, amelyben a pálya használói tudják a tesztekre előkészíteni a járműveiket. A pálya egyes szakaszaival is jól haladnak, már aszfaltburkolat került rájuk. A tesztpálya építése a tervek szerint halad. Az önvezető járművek fejlesztéséhez szükséges 5G-s informatikai hálózat megvalósításának első lépéseit is megtették.
A T-Systems elkészült az első tesztcélokat szolgáló bázisállomással, ez nemcsak a tesztpályát, hanem a hozzá kapcsolódóan felépítendő imitált okosvárosrészt is lefedi. Itt kiépített utak, járdák, lámpák és épületek között lehet majd tesztelni a járműveket. Az aszfaltozás már megkezdődött a tesztpályának ezen a részén is.
Itt minden olyan forgalmi helyzetet ki lehet próbálni, amellyel egy önvezető vagy elektromos jármű a városi közlekedésben találkozhat.
Ez az egyik legnagyobb vonzereje a zalaegerszegi tesztpályának. A világ húsz legnagyobb járműipari beszállítója közül 15 jelen van hazánkban, az ő fejlesztőik is kipróbálhatják majd itt legújabb fejlesztéseiket. A gyorsabb és egyszerűbb tesztelés a cégek magyar részlegeinek is versenyelőnyt biztosít majd.
A 250 hektáros területen eddig több mint 400 ezer köbméter földet mozgattak meg, több mint 220 ezer tonna követ és 100 ezer négyzetméternyi aszfaltot dolgoztak be. A tervek szerint a 300 méter átmérőjű járműdinamikai felület készül el elsőként.
Ennek, illetve az első négy modulnak, valamint a kapcsolódó épületeknek a befejezéséhez, a működtetés elindításához szükséges technológia telepítéséhez a kormány tavaly nyáron 15 milliárd forintot biztosított.
A körpályához mintegy 150 ezer tonna kőzúzalékot használtak fel. A 80 centiméter vastag kőalap révén évtizedekig jelentős terhelést lesz képes elviselni a pálya.
Az egész projekt várhatóan 45 milliárd forintba kerül, és 2020-ban készülhet el teljesen. A tesztpályához kapcsolódó okosúthálózatnak lesz két sokkal bővebb értelmezése is. A belföldi utak az M7-es autópálya Zalából Budapestre vezető szakaszából, az M1-es Budapest és Győr közötti részéből, valamint a Győr–Zalaegerszeg szakaszból állnak.
A tesztelési célból használt nemzetközi utak az ausztriai Grazcal és a szlovéniai Mariborral kötik össze Zalaegerszeget.
Az utóbbi fejlesztésről nemrég állapodtak meg az érintett országokkal. A szomszédos 200 hektáron húsz-harminc vállalkozás is le tud telepedni;
ha így lesz, a város mintegy 4 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevétele jelentősen nőhet.
A közlekedési fejlesztések közül kiemelkedik a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő kétszer két sávos, 176 milliárd forintos beruházási költségű autóút, melynek alapkövét februárban tették le, és amely 2022-re készülhet el teljesen
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.